Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.18 . 17 Annál is inkább, mivel a kisebbségi, köztük a kárpátaljai magyar oktatás jövőjét fenyegető folyamatok nemcsak h ogy nem szűntek meg, hanem éppen ellenkezőleg, tovább erősödtek. – Ez valóban így van, noha azt kell mondanom, hogy az oktatásra vonatkozó, a kisebbségi jogokat biztosító törvényi keretek összhangban vannak az oktatáspolitikát meghatározó koncepciókkal, l egalábbis a deklarációk szintjén, amelyek szerint Ukrajna az európai normákat követi, ám a gyakorlatban minden egyes törekvés a nemzetállam felépítését szolgálja. Megcáfolhatatlan tény ugyanis, hogy Ukrajna a bolognai folyamathoz való csatlakozást sem első sorban a lényegi kérdések, köztük az oktatás minőségének, a korrupció visszaszorításának, a felsőoktatás hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének a fokozására használja fel, hanem – a nemzetállami ideológia logikáját követve – az oktatás homogeniz álására irányuló intézkedései legalizálására, politikai céljai megvalósítására. – A nemzetiségi oktatási rendszer ellehetetlenítését 2007ben még az akkori szocialista miniszter kezdte, amire a 2007ben tartott előre hozott parlamenti választást követőe n az államfő nevéhez fűződő Mi Ukrajnánk Népszövetség által a kormányba delegált Ivan Vakarcsuk még inkább ráerősített. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az ukrán politikai elit körében nemzeti konszenzus alakult ki a kérdésben. – Ez kétségtelenül így van, amit jól szemléltet az is, hogy Vakarcsuk szocialista elődjének nemcsak minden egyes intézkedését jóváhagyta, hanem az ominózus 461. számú, az ukrán nyelv oktatásának javítását célzó rendeletével még rá is erősített azokra. A rendelet szerint a jöv őben a szaktantárgyak egy részét előbb két nyelven, majd pedig csak ukránul oktatnák, miközben jelentősen növelnék az ukrán nyelv- és irodalomórák számát. A rendelet a hatályos törvényekre, így a nyelvtörvényre, az oktatási törvényre, a Regionális Nyelvek Európai Chartájára, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó egyezményekre hivatkozik, ugyanakkor a kisebbségi nyelvek fejlesztésére, megőrzésére, támogatására vonatkozólag egyetlenegy határozati pontot sem tartalmaz. – A következmény pedig máris szembet űnő. Az ön megfogalmazása szerint a 2007ben és 2008ban foganatosított miniszteri rendeletek alapjaiban rengették meg a kárpátaljai magyar közoktatás rendszerét. – A szülőkben főképpen a felsőfokú tanintézmények felvételi rendjét szabályozó miniszteri uká z váltott ki félelmet. A dokumentum szerint ugyanis a nemzetiségi iskolákban tanulók anyanyelve, amelyből már az idén sem kellett a végzősöknek emelt szintű vizsgát tenniük, a felvételizés szempontjából teljesen elveszti jelentőségét, mivel a teszteket 201 0től már csak az állam nyelvén, azaz ukránul fogják készíteni. Erre pedig a szülők egy része úgy reagált, hogy gyermeke későbbi boldogulása ér dekében már a 2008 – 2009es tanév megkezdése előtt ukrán tannyelvű iskolába íratta belát csemetéjét. A beiskoláz ási mutatók szerint, ha a helyzet nem változik, a 1 következő évtizedben átrendeződhet a magyar oktatás intézményi hálózata. Megszűnhetnek az elemi iskolák, elemivé válhatnak az általános iskolák, s általánossá néhány középiskola. Mindez rövid távon egyebe k között veszélybe sodorja a jövendő magyar értelmiség kinevelését, hosszabb távon pedig a magyar oktatási rendszer felszámolásához, a kárpátaljai magyarság teljes asszimilációjához vezethet. Jól jellemzi a kialakult helyzet drámaiságát az is, hogy az ukrá n tannyelvű iskolák tananyagára épülő ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán elért eredmények miatta magyar tannyelvű középiskolákban érettségiző diákok 43 százaléka a múlt esztendőben már csak azért nem nyújthatta be a kérelmét egyik felsőoktatási intézmény be sem, mert nem érte el a továbbtanuláshoz szükséges minimális 124 pontszámot. vissza PÁRTMOZGÁSOK AZ UNIÓS VÁLASZTÁSOK UTÁN – Maradványelvek HVG 2009. június 17. 00:00 | Lemondások, kizárások és tisztújítások ellenére sem várható gyökeres fordulat a parlamenti pártok politizálásában, függetlenül attól, melyikük milyen eredménnyel szerepelt az uniós választásokon. Az MSZPnek vissza kell nyernie kisemberpártiságát – Lendvai Ildikó szerint az MSZP számára ez az EPválaszt ási kudarc legfőbb tanulsága. A pártelnök – mint a Vasárnapi Híreknek adott interjúban kifejtette – a történtek után sem érzékeli lázadás vagy a bűnbakkeresés jeleit a szocialisták között, következésképp nem számít arra, hogy az MSZP július 4ére összehívo tt kongresszusán személyi kérdések is terítékre kerülnek. A szocialistáknál korábban sem volt fejeket követelő belső retorzió, formálisan legalábbis magától mondott le a 2004es EPfiaskó után Medgyessy Péter, majd idén tavasszal Gyurcsány Ferenc. Radikáli s, a pártvezetést érintő változtatási szándékot nyíltan most is csak az MSZP belső ellenzéke, a társadalompolitikai tagozat hangoztat. Ők – némiképp a Fidesz programjához hasonlóan – néven neveznék a politikai válság fő felelőseit, akiket hátrébb vonnának, illetve a pártból való távozásra bátorítanának.
