Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.18 . 18 Az MSZP úgy reagált az EPválasztás eredményére, ahogy az a kormányzásban eltöltött évek alapján várható volt. A vereséget a pártvezetés kifelé is, befelé is igyekszik bagatellizálni, azzal magyarázni, hogy előre lehetett tudni, súlyos vereség lesz a „bátor” és „felelős”, a népszerűtlen döntéseket is vállaló kormányzás velejárója. Az MSZP hatalmon maradását a társadalom javát szolgáló szent küldetésként megélő szocialisták a párt választók általi megbüntetésé t alapvetően két tényezőre vezetik vissza, az elkövetett kommunikációs hibákra és az ellenzék aknamunkájára. Ezért továbbra is úgy gondolják, ők hivatottak arra, hogy kivezessék az országot a válságból. A kampányát a kíméletlen kormánykritikára felépítő Fi desz számára az EPválasztási siker előre is, hátrafelé is mindent igazol. Az 56 százalékos voksolási eredmény – amennyi országgyűlési választáson simán kétharmados győzelemhez segítené a pártot – felmentést látszik adni a történtekkel való érdemi szembené zésre. Például arra, miként viszonyuljon a párt a tőle szavazók tízezreit leválasztó, és így minimum egy, de inkább két, már szinte elkönyvelt EPmandátumot elhappoló radikális jobbhoz. Mindenesetre az utóbbi napokban – ha csak résnyire is – kinyílt az ajt ó, és a Fidesz hétvégi kongresszusán pártelnöki tisztségében a szavazatok közel száz százalékával megerősített Orbán Viktor bepillantást engedett kormányzati terveibe. Bár beszédében az utóbbi évek elhibázott kormányzati döntéseiben szerepet vállalók számo nkérésére helyezte a hangsúlyt – Orbán ezzel a Fidesztől a Jobbikhoz pártoltakhoz is szólt – , a választók egyértelmű üzenetet kaptak arra vonatkozóan, hogy a mai ellenzék a fiskális szigor gyengítése árán enyhítene a szorításon. A költségvetési hiánycél to vábbi – akár 34 százalékpontos – felpuhítását a Fideszelnök azzal indokolja, hogy más uniós országok sem tekintik kőbe vésett szabálynak a 3 százalékos GDParányos deficitet, és a mostani válságban a költségvetési egyensúly átmeneti romlása nem is lenne ördögtől való. A költségvetési szigor – így a maastrichti kritériumok közt szereplő 3 százalék alatti hiánycél – feladása aligha sokkolja a kormányrudat legkésőbb 10 hónap múlva magához ragadni szándékozó ellenzék híveit. Az euró bevezetésének céldátumát 2 014 utánra prognosztizáló pártelnöki bejelentés viszont már a Fidesz korábbi retorikájával is szembemegy. Amilyen agilis volt az euró bevezetését illetően Orbán 1998ban (akkori kormányra lépése előtt 67 évet adott a közös valuta bevezetésének), olyannyir a bátortalan a legújabb prognózisa. Ráadásul korábban épp az ellenzék volt az, amelyik folyamatosan azt sulykolta a választóknak, hogy Magyarország lemaradásának egyik legplasztikusabb mutatója az, amikor Szlovénia és Szlovákia után még Románia is előbb cs erélheti le a pénzét, mint mi. Az euróbevezetés késleltetésével ezt a lemaradást vésné kőbe az ellenzék vezetője. A parlamenti ciklus végéig a kizárások miatt immár bizonyosan frakció nélkül maradó MDFnél Dávid Ibolya arra használta fel pártja relatív sik erét – az 5 százalékos küszöb átlépését – , hogy végleg leszámoljon belső ellenzékével. Éppen azt tette, amivel korábban Orbánt élesen bírálta, „kivégezte”, megfutamította belső kritikusait. A voksolás után pecsét került Hock Zoltán, Katona Kálmán és Pettkó András egykori frakciótagok kizárására, és a pártelnök azzal a reménnyel várhatja a hétvégi országos gyűlést, hogy az nagy többséggel bizalmat szavaz neki a folytatáshoz. Pontosabban ahhoz, hogy – mint azt a pártelnök legújabb nyilatkozatait figyelmesen t anulmányozók számára kiderülhetett – a Dávid vezette, Bokros Lajossal megerősített MDF hivatalosan is átzsilipeljen az SZDSZ törpepárttá zsugorodásával szabad prédává vált liberális oldalra. Az EPválasztási eredmény most „hivatalosan” is felhatalmazást lá tszik adni a konzervatív MDF átpozicionálásához nemzeti liberális párttá. Az SZDSZ eközben a választók által rá mért hatalmas csapás súlyától szédeleg, és a jelek szerint nincs is különösebb esély arra, hogy akár a ciklus végéig talpra álljon. Fodor Gábor elnöknek és néhány ügyvivőnek a lemondásával elvileg nyitva áll az út a személyi megújulás előtt, ám például a párt kudarcáért vastagon felelősnek tartott korábbi pártelnök, jelenlegi frakcióvezető Kóka János minden jel szerint inkább maradna. Az SZDSZ ref ormját nehezíti, hogy hiányzik a pártból és holdudvarából az intellektuális utánpótlás, így például az a rendszerváltás után eszméletre ébredt fiatalabb generáció, amelyik képes lenne új dimenziókat nyitni a különböző közvéleménykutatások szerint amúgy ne m csekély számú liberális szavazó előtt. Utóbbiak most a legkülönfélébb pártokban – köztük az LMPben – találtak átmeneti menedéket, vagy passzivitásba vonultak, ahonnan a hitelét vesztett SZDSZ már aligha lesz képes előcsalogatni őket. vissza Pásztor István: A rendszerváltás most is tart – ÜNNEPI INTERJÚ A VMSZ ELNÖKÉVEL A PÁRT 15. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL Vajdaságma.info 2009. június 18. [1:18] Június 18án töltötte be 15. évét a Vajdasági Magyar Szövetség. Az alábbi int erjú a jubileum alkalmából készült. - Mi az, ami elsőként jut eszébe a VMSZ 15. születésnapján?
