Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.16 . 21 „Az államelnök személyéről még nem ejtettünk egyetlen szót sem az RMDSZben. Nem tudom, honnan indult el az a híresztelés, hogy én leszek a jelölt, d e ilyen döntés még nem született” – jelentette ki a politikus. Hárította korábban erre vonatkozó kérdésünket Tőkés László is. „Az én jelöltségem még csak fel sem merült eddig” – szögezte le lapunknak a püspökpolitikus az EPválasztások napján. A Magyar Ö sszefogás listájának vezetője azonban korábban a NewsIn hírügynökségnek elismerte, az ő neve is felmerült az RMDSZ és az EMNT közös magyar elnökjelöltjeként. Markó: csak ha muszáj Markó Béla lapunknak korábban erről úgy nyilatkozott: csak akkor vállalná a jelölést, ha muszáj. „Fenntartom, hogy ennél jobb változatot is lehetne találni. Én csak akkor indulok, ha nem lehet megnyugtató megoldásra jutni egy másik személlyel kapcsolatosan. De én mindenképpen azt szeretném, ha találnánk egy másik megfelelő jelöl tet” – jelentette ki. Tőkés esetleges indítását az RMDSZ vezetője elvetette. „Azt hiszem: az SZKTn a többség RMDSZes politikust javasol majd ebbe a tisztségbe” – mondta a szövetségi elnök. vissza Albán, a régi ÚMSZ Szell emidézés | 20090616 08:30:37 A kutatók megállapították, hogy néhány balkáni nyelv több közös vonást mutat fel, mások viszont kevesebbet. A leginkább szembetűnő közös vonások (a lexikális párhuzamokon kívül) a hátravetett (enklitikus) artikulus, a jövő idő analitikus képzése és a főnévi igenév (infinitivus) hiánya. A kutatók megállapították, hogy néhány balkáni nyelv több közös vonást mutat fel, mások viszont kevesebbet. A leginkább szembetűnő közös vonások (a lexikális párhuzamokon kívül) a hátravetet t (enklitikus) artikulus, a jövő idő analitikus képzése és a főnévi igenév (infinitivus) hiánya. A kutatók egyik csoportja ezeknek a hasonlóságoknak az alapján kidolgozta a Balkáni Nyelvi Unió (Balkanischer Sprachbund, Union Linguistique Balkanique) elmé letét, aminek megalapítója Linguistique balkanique c. monográfiájával Kristian Sandfeld dán nyelvész volt. Szerinte a balkáni nyelvek - két egymástól független indoeurópai nyelv (az albán és a görög), egy újlatin nyelv (a román) és három szláv nyelv (a bo lgár, a macedon és a szerbhorvát) történelmének egy régebbi szakaszában azonos irányba tartó – konvergens – fejlődésnek indult. (...) De elegendő egyetlen pillantást vetnünk a mai balkáni nyelvek eltérő „életkorára”, hogy a Balkáni Nyelvi Unió hipotézisét legalábbis kétkedéssel fogadjuk. Az albán és a görög már az ókorban beszélt nyelv volt (egyes kutatók szerint az albán még a görögnél is régebbi keletű, hiszen az albánógörög közös szavaknál minden esetben külön kell megállapítani, hogy kölcsönzéssel vag y pedig izoglosszával, tehát olyan közös szóval van dolgunk, amelyet mindkét nyelv a közös indoeurópai alapból hozott magával). Nyelvi bizonyítékok egyértelműen tanúsítják, hogy amikor a mai albánok ősei először találkoztak a rómaiakkal (legkorábban Kr. e. 3. sz.), a mai albán hátravetett artikulusrendszere már kialakult, tehát az albán már beszélt nyelv volt. Az albánhoz és a göröghöz viszonyítva a többi balkáni nyelv sokkal fiatalabb, csak a középkor első harmadában vagy még később született. vissza Schütz István: Fehér foltok a Balkánon. Etnikai mozgások, kölcsönhatások, „nagy birodalmak” Nincs előrelépés a szlovén – horvát határvitában ÚMSZ | 20090616 08:22:49
