Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.16 . 22 Az Európai Unió a tegnapi egyeztetéseken sem tudta jobb belátásra bírni az EUtag Szlovéniát és a tagság elnyerésére törekvő Horvátországot kétoldalú határvitájuk megoldása érdekében. Szlovénia a vita miatt immár fél éve gátolja a horvát EUcsatlakozási tárgyalások folytatását, pedig az EU korábban célként tűzt e ki, hogy Zágráb 2010ben vagy 2011ben csatlakozhasson az unióhoz. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa – az uniós országok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozása alatt – megbeszélést folytatott Gordan Jandrokovic horvát és Samuel Zbogar szlovén kü lügyminiszterrel, különkülön, valamint hármasban is. Kénytelenek voltak azonban megállapítani, hogy az álláspontok továbbra sem esnek egybe. vissza Krízis: rámegy az évszázad ÚMSZ Nagy Vajda Zsuzsa | 20090616 08:35:20 „Roppant nagy feszültségek uralkodnak a világban, egyelőre nincs recept a kiútra ebből. A gazdasági növekedés ugyan valóban gyorsulhat rövid időn belül, de ez nem jelenti azt, hogy a világ megoldotta volna az alapvető fontosságú létkonfliktusait” – nyilatk ozta az Új Magyar Szónak adott interjúban Bogár László magyarországi közgazdász. Szerinte elkezdődött egy világméretű lázadás. Igaze, hogy a válság jobban sújtja – függőségi helyzetükből adódóan – a keletközépeurópai országokat? Vagy pont a fordítottja történik: kevésbé sérülnek, mert fejletlenségük révén nem rugaszkodtak el oly mértékben a valóságtól, mint nyugati társaik? – Mindkettő egyszerre is igaz lehet. A globális kiszolgáltatottság szintje súlyosbító tényező, hisz a térséget már minden fontosab b anyagi és szimbolikus erőforrásától megfosztották. Ám, ha a globális válság az emberi lét mélyszerkezetét is eléri, akkor felértékelődik minden olyan térség, ahol érintetlenebb a külső (föld, víz, levegő) és a belső természet (együttérzés, odafordulás, s zeretet). És térségünk akkor akár új történelmi esélyeket is kaphat. Ön mintha a kapitalizmus tökéletlenségében keresné a válság mélyebb okait. Mi lenne a Nyugat által lassan mindenüvé eljuttatott piacgazdaságnak az alternatívája? – A kapitalizmus zsákut ca – egyre inkább látszik a magyarországi trendeken is. A tőkeérdek mindent felülír, egy ilyen társadalomban hosszabb távon nem lehet kényelmesen létezni. A legveszélyesebb a részvénytársaság forma, ugyanis ennek keretei között eltűnik, láthatatlanná válik a felelős. És mire számíthatunk? Visszakapjuk korábbi életünket, amikor nem kellett azon aggódnunk, hogy vajon a „mi bankunk” túlélie krízist? – Roppant nagy feszültségek uralkodnak a világban, egyelőre nincs recept a kiútra ebből. A válság csak egy lö vés eldördülése a vihar előtti csendben, ami az utóbbi évtizedeket jellemezte. Elkezdődött egy világméretű lázadás, kérdéses, hogy a nyugatias létszerveződési mód folytatódhate ebben a formában. Erre az átalakulásra, ha minden igaz, ez az évszázad rámegy. Ez ijesztően hangzik. Egyes szakértők a gazdaság fellendülését jövő évtől vagy két év múlva várják… – A gazdasági növekedés ugyan valóban gyorsulhat rövid időn belül, de ez nem jelenti azt, hogy a világ megoldotta volna az alapvető fontosságú létkonflik tusait. Márpedig az ezekkel való szembenézés nélkül egyre mélyebb és egyre fenyegetőbb örvénylésekkel kell számolnunk. A „világ urai” továbbra is rejtőzködnek, és úgy gyakorolják a világhatalmat, hogy ezért semmilyen felelősséget nem vállalnak. Ez így álla ndósítja az egyre súlyosabb instabilitást.