Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.15 . 18 országos gyűlés napján ülésező választmány dönt erről. Többen úgy ítélik meg, hogy Bokros Lajos súlya egy kisebb - azaz a konzervatív - frakcióban nagyobb lenne, mint a néppártiban. (Cs. I.) vissza Hiányzik a kisebbségi médiastratégia – EZ A KISEBBSÉGI TÁJÉKOZTATÁS EGYIK LEGNAGYOBB PROBLÉMÁJA A VAJDASÁGBAN – NYILATKOZTA A VAJDASÁG MÁNAK SZERENCSÉS ZSUZSANNA MÉDIASZAKÉRTŐ Vajdaságma.info 2009. június 14. [23:59] A V ajdasági Független Újságírók Egyesületének minapi tanácskozásán a tartományi kisebbségi tájékoztatásban uralkodó állapotokról folyt a vita. Szerencsés Zsuzsanna médiaszakértő előadásában arra mutatott rá, hogy az országban nem dolgoztak ki a kisebbségi méd ia magánosítására vonatkozó stratégiát. Szerinte ez annak a logikus következménye, hogy Szerbia nem rendelkezik átgondolt, hosszú távú kisebbségpolitikával. Ebből az alkalomból beszélgettünk a tapasztalt újságíróval. - A vajdasági kisebbségi sajtó az elmú lt években igen komoly változásokon ment át a reformfolyamatok mentén, és egy teljesen új környezet alakult ki a tevékenysége szempontjából. Négy fontos szempontra hívnám fel a figyelmet. Az első, hogy öt évvel ez előtt a Vajdasági Képviselőház a kulcsfont osságú kisebbségi lapok esetében átruházta az alapítói jogokat a nemzeti tanácsokra. A második, hogy a kisebbségi médiákat is elkezdték privatizálni, a magánosítást azonban a kormány másfél évvel ezelőtt leállította. Emiatt egyenlőtlen körülmények között t evékenykednek a médiumok. A már magánosított médiumok próbálnak fennmaradni az igen nehéz piaci körülmények között, másrészt azok a médiumok, amelyeket még nem privatizáltak, a támogatást a közpénzekből kapják. Ilyen szempontból jelenleg fennmaradási gondj aik nincsenek. Viszont gond az, hogy a további perspektívák nem világosak. A harmadik dolog, hogy az elmúlt évek során a műsorszórási engedélyek kiosztása is befolyásolta a kisebbségi médiumok tevékenységét, és a negyedik, hogy megkezdődött a Vajdasági Rád ió és Televízió átalakulása olyan értelemben, hogy eleget tudjon tenni a közszolgálati szerepének. Ezek volnának a nagy változások. Nagy gond azonban, hogy az imént felsorolt változások közül némelyek már régen bekövetkeztek, ennek ellenére nem rendelkezün k teljes képpel arról, hogy milyen eredménnyel jártak, és hogy most mi a helyzet a kisebbségi médiumok helyzetét illetően. - Az ön által készített elemzésnek melyek a legfontosabb megállapításai? - Fölmérve a helyzetet nyugodtan ki lehet mondani, és én i tt látom a kulcsfontosságú problémát, hogy a vajdasági kisebbségi média jövője szempontjából nincs egy komoly kidolgozott stratégia, amelyet az állami szerveknek kellene kimunkálnia. Egy ilyen stratégia magában kellene, hogy foglalja azt az intézményes mec hanizmust, pénzügyi környezetet, amely biztosítani tudja a kisebbségi média fennmaradását. Köztudott dolog, nem mondok azzal semmi újat, hogy saját erőből, objektív okokból a kisebbségi média nem tud fennmaradni. Azt gondolom, hogy egy ilyen, hosszú távon kidolgozott stratégiai hozzáállás hiánya a kulcsfontosságú probléma a kisebbségi médiára nézve. A legjobban érezhető és a legnegatívabb következményei ennek a ténynek abban találhatók, hogy egy ilyen helyzetben egyes kérdéseket és problémákat a társadalomb an úgy oldanak meg, az éppen aktuális politikai pillanat és a pártérdekek függvényében, hogy politikai alkuk születnek. Ez pedig nagyon rossz hatással van a sajtó helyzetére. Az állam és a politikai elit a felelős - Említette a médiastratégia kidolgozás ának fontosságát. Ezt már a Magyar Nemzeti Tanács illetékeseitől is hallottuk. Mi a magyarázata, hogy ennek a stratégiának a létrejöttét nagyon nehéz szülés előzi meg, és úgy tűnik, nemcsak a vajdasági magyarok vonatkozásában. - Abból kell kiindulnunk, ho gy a kialakult helyzetért az állam, az állami szervek és a vezető politikai elit a felelős. Ugyanakkor számomra úgy tűnik, - noha már több éve egy teljesen új szerep hárult a kisebbségi nemzeti tanácsokra ezen a területen - nem indulnak ki abból, hogy ez m ekkora felelősséggel jár. Amennyiben azt várjuk el, hogy állami szinten létezzen egy kidolgozott és átgondolt stratégia, akkor természetesnek tűnik, hogy ezzel
