Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 37 A kétnyelvű oktatás eredményesség e került terítékre Népújság (Lendva) 10. junij 2009, 53. évf. 23. sz. - Tomka Tibor Az MMÖNK múlt heti rendszeres ülésén a tanács megerősítette új tagjainak mandátumait, megvitatták a csúcsszervezet alapszabályzatának tervezetét, tárgyaltak a gazdasági csoport létrehozásáról és két napirendi pontban foglalkoztak a kétnyelvű oktatás problémáival, eredményességével. Az MMÖNK ülése még „csonka”, 17 tagú összeállításban, a határozatképesség szélén, 9 tanácstaggal kezdte el a munkát. A napirend és az előző ül és jegyzőkönyvének elfogadása után a tanács egyhangúlag megerősítette a Moravske Toplicei és a lendvai községből érkező tanácstagok, Vöröüs Tibor, Csahuk Vilmos, Puhan Anton és Halász Albert mandátumait. Ezzel a tanács újra teljes, 21 tagú lett. A követke ző napirendi pont alatt Varga István, az MMÖNK Oktatási Bizottságának elnöke ismertette a kétnyelvű középiskola számára kidolgozott kivitelezési útmutató 11. változatát. Ahogy az oktatási szakember felszólalásából kiderült, az útmutató 11. változata lényeg ében nem különbözik a 9. változattól, amelyre már akkor a muravidéki csúcsszervezet 12 módosítási javaslatot terjesztett be. Éppen ezért a szaktanácsadó szerv szavai szerint a csúcsszervezetnek továbbra is csak azt tudja ajánlani, álljon ki a már említett módosítások mellett. A 12 módosítás között vannak fontosabbak és szinte csak formai módosítási javaslatok is. Mindenképpen fontos azonban az, hogy a magyar nyelvet minimális szinten mindenkinek el kell sajátítania egy kétnyelvű középiskolában, valamint az is, hogy a magyar nyelvű tudást is a többi tantárgyhoz hasonlóan kell értékelni. Varga István hangsúlyozta, a 11. változatnak is vannak pozitív elemei, a kivitelezési útmutató a kilencéves általános iskolai tervekből merít. Tehát itt is a „lehetőségek isko lájáról” lenne szó, egy menü szerint lehetne választani különböző tanulmányi csoportok alapján. A kérdés csak az, hogy a középiskolai tanárgárda ezt mernée vállalni, mert az egész kivitelezése szempontjából még igen sok az ismeretlen, a felmerülő kérdés, amelyeket előzetesen mindenképpen tisztázni kellene. A téma vitája által a napirendi pont összefolyt a szlovéniai kétnyelvű oktatásról készülő evalvációs tanulmány bemutatásával. Bernjak Elizabeta: „Csak egy megoldás van. Az oktatás folyjon az egyik órán szlovénül, a másik órán magyarul. Elfogadhatatlan, hogy a gyermekek nem tudnak legalább közreműködni mindkettő nyelven.” A tanulmány elkészítésével megbízott Bernjak Elizabeta – a középiskola egyébként nem volt hajlandó részt venni ebben – a felmérési e redményekre támaszkodva kifejtette, az egész kétnyelvű oktatás legnagyobb hibája a magyar nyelv két részre való szétválasztása volt, a tanulmányi csoportokban folyó munkával jóformán már nem beszélhetünk kétnyelvű oktatásról, hanem csak egyes részeiben két nyelvű, egyébként egymás mellett folyó szlovén és magyar oktatásról. Véleménye szerint az egész rendszer megújulásra szorul, egyszerűen ki kell állnunk amellett, hogy a kétnyelvű iskolákat befejezők mindkettő nyelven legalább közreműködni tudjanak. A tárgy körhöz hozzászóló Kocon József a 11. változatott illetően kimondta, csak „kozmetikázásról” van szó, a középiskolának nem az kell, hogy célja legyen, hogy feltöltse a tanári gárdát és az osztályokat egynyelvű területekről érkezőkkel. Véleménye szerint a két nyelvű oktatás – ünnepeljen ez 50 éves megalakítást vagy sem – egyértelműen megbukott. A kialakuló vitában többen, köztük Kovács Katarina és Varga István is kiállt a kétnyelvű oktatás eredményei mellett, véleményük szerint legalábbis a kisebb iskolákban ez eredményeket hozott. Szerintük meg kell különböztetni az általános és a középiskolai oktatást is. Szó esett arról is, ha marad az ún. magyar 1es és magyar 2es rendszer, akkor mindenképpen változtatni kellene a beiratkozási feltételeken, mégpedig úgy, ho gy például egy háromhónapos bevezető időszak után a szakma, nem pedig a szülő dönti majd el, melyik nyelvet tanulja a gyermek anyanyelvként és melyiket környezetnyelvként. A témával kapcsolatosan felmerült az is, a kétnyelvű oktatásnak mindenképpen magyaru l is értő tanfelügyelőség kell, mert a fővárosból érkező felügyelők egyszerűen nem mérhetik fel a magyar nyelv, a magyar nyelven tanulás minőségét. A Magyar Köztársaság Miniszterelnöki hivatalának felkérésére az MMÖNK Tanácsa 2 szervezetről és 2 személyről tett ajánlást a Kisebbségekért Díj odaítélésére. A döntéskor figyelembe kellett venni, hogy a személyek, illetve szervezetek az elmúlt években az anyaországból kaptake már kitüntetést. Hosszabb gondolkozás és több javaslat elhangzása után úgy döntöttek, az RTV magyar nyelvi stúdióját és a Népújságot, valamint Abraham Albertet és Bernjak Elizabetát javasolják a díjra. A tanács több észrevétel és módosítási javaslat megvizsgálása után a következő ülésre napolta az MMÖNK alapszabályzatának egyébként formális , törvénymódosítások miatt napirendre tűzött módosítását is. A legtöbb vita az elnökség szükségessége, illetve jelenlegi státusának megerősítése körül folyt. A tanács tárgyalt a kisebbség intézményrendszeren belül létrehozandó gazdasági csoport megalapítás áról is. Elsősorban az éppen megújulásra váró ún. kisebbségi kölcsönök kezeléséről lenne szó, de egyéb, a gazdasági életet
