Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 43 – Tény, hogy az állam az, amely bi ztosíthatja – és amelynek biztosítania kell! – az emberek jogegyenlőségét, mégpedig függetlenül nemzeti hovatartozásuktól. Azt látjuk, hogy egyes országok – ide tartozik Ukrajna is – próbálnak megszabadulni a totalitárius múltjuktól, örökségüktől. Ennek ré szeként új és megfelelő alkotmányt kell elfogadniuk, át kell plántálniuk a nemzetközi jogi normákat. A parancsuralmiból a demokratikus rendszerbe való átmenet korántsem olyan egyszerű és könnyű. Ennek az egyik legjobb példája a mai ukrán állam. Sőt: ma tal án nincs annál aktuálisabb kérdés, hogy az ország képese egyenlő jogokat és esélyegyenlőséget biztosítani a többnemzetiségű társadalom valamennyi polgára számára? – Az is kérdés, hogy akarjae? – Azt nem lehet mondani, hogy a kérdéskörrel nem foglalkoznak . A kormány például a múlt évben készítette el az állam nemzetiségi politikájának koncepcióját. Ami egyben azt is tükrözi, hogy a jelenlegi hatalomnak mi a véleménye a nemzetiségi kérdésről. Fontos megemlíteni, hogy Ukrajna gyakorlatilag valamennyi nemzetk özi egyezményhez csatlakozott, amelyek betartását nemzetközi szervezetek ellenőrzik. Az Európa Tanács szakértői által készített beszámolók viszont számos hiányosságra hívják fel a figyelmet ezen a téren. Köztük: hiányzik a nemzeti kisebbségek jegyzéke és t erminológiai felsorolása, orosz és nem orosz kisebbségként szerepelnek, azaz hiányzik a kisebbségi státus, nincs garantálva a jogi esélyegyenlőség, a pozitív diszkrimináció. – Mit értékelnek pozitívumként? – Azt, hogy erősödött a tolerancia és a nemzetiség ek közötti párbeszéd. Viszont nyilvánvaló, hogy a nyelvi kérdés komoly feszültséget okoz az országban. Nem kielégítő a társadalom viszonyulása a romákhoz sem, egyes szociológiai elemzések azt mutatják, hogy az előítélet velük szemben nagyobb, mint akik más nemzeti közösséghez tartoznak. – Nemrég az orosz nyelvű tévécsatornák ellen léptek fel. – Igen, és akik a nemzetközi egyezmények ukrajnai alkalmazását elemzik, a televízió és a rádió nyelvét szabályozó törvény újragondolására szólítottak fel. Rámutattak a rra, hogy a nemzeti kisebbségekről és a nyelvről szóló törvényekben szerepel az a tétel, hogy a kisebbségek nyelve használt nyelvként alkalmazható a különböző állami intézményekben azokon a területeken, ahol e nemzetiségek többségben élnek. Felhívják a fig yelmet, hogy a közoktatás reformja nem korlátozhatja indokolatlanul a kisebbségek jogait, s a velük való konzultáció szükségességét hangsúlyozzák. – A kárpátaljai magyarság számára ezekben az ügyekben is megmutatkozik a parlamenti képviseletnek a hiánya. – Sajnos, igen. Ehhez kapcsolódik, hogy az Európa Tanács vizsgálóbizottsága utal arra, hogy jogilag nincs biztosítva a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete. Az ukrán dokumentumok gyakorlatilag nem foglalkoznak ezzel a problémával. Az oktatási és tudom ányos minisztérium rendelkezései pedig katasztrofálisan hatnak valamennyi nemzeti közösségre, különösen amelyek általános vagy középfokú oktatási rendszerrel rendelkeznek. Milyen jogokról, kulturális önrendelkezésről beszélhetünk, amikor a szaktárca minden egyeztetés nélkül a tantárgyak többségét ukrán nyelven akarja oktatni? Meggyőződésem, hogy Ukrajna nemzetiségi politikájának koncepciója és az állami nemzetiségi stratégia egyáltalán nem orvosolja a meglévő problémákat. vissza Tóth Viktor Tíz kérdés a fideszes listavezetőhöz Nszv 20090529 Ha Schmitt Pál nem hajlandó páros vita keretében tisztázni, ki mit tett a magyarokért eddig az Európai Parlamentben, illetve milyen programmal készül a következő ciklusra, akkor írásban számoljon el az elmúlt öt évben végzett munkájáról – kérte a Fidesz EPlistavezetőjétől Göncz Kinga. A szocialisták listavezetője úgy véli, az ellenzéki politikusnak el kell tudnia számolni azokkal a döntésekkel, amelyeket mostanáig Brüsszelben meghozott, vagy éppen nem hozott meg. Göncz tegnap nyílt levélben tíz kérdést intézett az ellenzéki politikushoz, amelyre szombatig várja a választ. A napokban a parlament illetékes bizottsága előtt az MSZP EPlistavezetője ismét arra kérte Schmitt Pált, üljenek le, és vita keretében tisztázzák, melyik párt képviselői mit tettek Brüsszelben a magyarok érdekében, és a nyilvánosság előtt ismertessék programjaikat. A fideszes politikus azonban erre azt válaszolta: „Ha lesz vita, azt megpróbálom elkerülni.” Göncz Kinga a zonban úgy vélte, a választókat tájékoztatni kell, annál is inkább, mert mint a Fidesz listavezetője is elismerte, a választók kevéssé ismerik az Európai Unió döntéshozó mechanizmusát. A szocialista képviselőjelölt szerint az ellenzéki párt kampánya nem se gít a tájékozódásban, hiszen „abban egyetlen szó sem hangzik Európáról, az Európai Parlamentről”. Schmittet a szakbizottság kormánypárti tagjai eddigi munkájáról is kérdezték, a politikus azonban érdemben nem válaszolt, pedig az MSZP listavezetője szerint
