Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 28 statútum és a kísérő törvény megkapja a többség támogatását, addig nincs értelme eljárásba iktatni. A Demokrata Pártot nem érheti vád emiatt. Másrészt Va jdaságnak nem származik kára abból, hogy késik a statútum elfogadása, mert a tartomány az őt megillető pénzt megkapja. A vádaskodás helyett pedig a VMSZ foglalkozzon inkább saját belső problémáival, pl. azzal, hogy az utóbbi időben sokan elhagyták a pártot Nagybecskereken és Újvidéken is. Én azonban mások bajából nem kívánok magamnak tőkét kovácsolni, de meggyőződésem, hogy azért vertek föl nagy port a statútum körüli ügyekben, hogy a saját problémáikról eltereljék a figyelmet. Ugyanez a helyzet a bíróságok ról szóló törvény vonatkozásában is. Szerbiában kétezer bíróra van szükség. Ha figyelembe vesszük a diszkriminációt tiltó törvényt, és ha a reciprocitásból indulunk ki, akkor ez azt jelenti, hogy 80 magyar bíró szükséges Szerbiában, azaz Vajdaságban. Nekün k, a szerbiai parlamentben tevékenykedő kilenc magyar képviselőnek most azon kéne dolgoznunk, hogy találjunk ennyi magyar bírót, nem pedig, hogy egymás torkának essünk a bíróságok számának csökkentése miatt. Jobb volna a magyarkodás helyett a közös célok é rdekében tevékenykedni, nem pedig egymás torkának esni. vissza Kép és szöveg: Ternovácz István Vajdaságban is szükség van falugondnokokra Vajdaságma.info 2009. május 28. [14:17] Szénási Oszkár, a szabadkai Városi Tanács s zociális ügyekkel megbízott tagja és Maglai Jenő, a városi képviselőtestület elnöke ma megbeszélést folytatott a Caritas civil szervezet képviselőivel és magyarországi vendégeivel a falugondnok c. projektumról. A kecskeméti DunaTisza Falugondnok Közösség i Egyesület képviselője elmondta, hogy a falugondnok intézménye Magyarországon elsősorban a 600 főnél kisebb közösségeket öleli fel, vagyis azokat a településeket, amelyekben nincs iskola, egészségház stb. A falugondnok segít, hogy a helybeliek hozzájussan ak szükséges szolglaltatásokhoz és információkhoz. Szénási Oszkár szavai szerint Vajdaságban is szükség van falugondnokokra, ezért értékesek a magyarországi tapasztalatok, ami persze nem jelenti, hogy e projektum megvalósításában feltéltlenül azonos model lt kell alkalmazni. Mint mondta, a falugondnok intézményét illetően regionális szintben gondolkodnak, ami azt jelenti, hogy Szabadkán kívül, Topolyát, Kishegyest és más településeket is be kellene kapcsolni ebbe a folyamatba. Szénási szerint a falugondnok nak nem kizárólag szociális, hanem egyúttal közösségfejlesztési szerepe is van, tehát az élet legkülönbözőbb területeire, így például a falusi turizmusra is kiterjed. vissza Elhallgatott problémák – A TARTOMÁNYI EMBERI JOGI BIZTOS 2008. ÉVI JELENTÉSE A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGVÉDELMÉRŐL Vajdaságma.info 2009. május 28. [19:02] Petar Teofilović tartományi ombudsman 2009. április 7én Egeresi Sándornak, a Tartományi Képviselőház elnökének átadta az általa vezetett intézmény 20 08. évi munkájáról szóló jelentést. A vajdasági parlament elnöke ez alkalommal megdicsérte a tartományi ombudsman intézményének tevékenységét, hogy „kitartóan, türelmesen, sokoldalúan viszonyulnak a munkához, és tartományszerte sokat tettek a nők, a gyerme kek és a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért” (Varjú Márta: Itthon kell megoldani a problémákat, Magyar Szó, 2009. IV. 8., 5. o.). Milyen, nemzeti kisebbségi vonatkozású adatokat és értékeléseket tartalmaz? Hiányosságok és jogellenességek Az om budsmanjelentésnek a Petar Teofilović által írt bevezető része kihangsúlyozza, hogy 2008ban „több alkalommal nyilvánosan is rámutatott bizonyos hiányosságokra és jogellenességekre az egyes tartományi szervek működésében, illetve azokra a helyzetekre, ame lyekben ezek a szervek nem a jó közigazgatás követelményeivel összhangban jártak el, illetve nem a polgárok szolgálatának szerepét töltötték be”. Úgyszintén rámutat, amint azt a korábbi évi jelentésekben is megállapította, hogy „a Szerb Köztársaság Népképv iselőháza elmulasztott elfogadni egyes, az emberi jogok és szabadságok védelme szempontjából fontos törvényeket. Ez a lemaradás folytatódott 2008ban is, amelyre a csökkentett törvényhozási tevékenység jellemző, amit az emberi jogok területén elfogadott ki sszámú törvény is mutat”. Ezért, a tavalyi évre vonatkozóan is, megismétli azt az értékelést, hogy „Szerb Köztársaság továbbra is lemarad az emberi jogok és szabadságok törvényhozási rendezésében”.
