Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 27 - Most az ún. mezőgazdasági törvénycsomag szerepel terítéken. Ez mil yen változást hoz az élelmiszertermelésben? - Végre napirendre került az agrártárca által előkészített 15, mezőgazdasággal kapcsolatos törvényjavaslat. Ezek összhangban vannak az európai gyakorlattal. Köztük van a társadalmi vitával előkészített földtörvé nymódosítás, mely az állami földek bérlésével kapcsolatos új rendeleteket tartalmazza, és a közraktárakról szóló törvényt, ami viszont a termelőknek a fölvásárlóktól való függését csökkenthetné. De itt van pl. a borról és az etanolról, valamint a növényvé dőszerekről és az állategészségügyről szóló jogszabály, valamint még néhány dokumentum. Engedélyezik a pálinkafőzést és az otthoni disznóölést - A termelők aggodalommal tekintenek a most tárgyalt új jogszabályokra. Van ok a félelemre? - Nincs, mert to vábbra is mindenki főzhet majd saját használatra pálinkát, és nem fogja törvény tiltani az otthoni disznóvágásokat sem, ahogy azt egyesek híresztelik. De az mégsem engedhető meg, hogy bárki címkével ellátott pálinkát hozzon forgalomba engedély nélkül. Óriá si jelentőségű a közraktárokról szóló törvényjavaslat, amely számos újdonsággal rukkol ki. Az emberek ide beadhatják a gabonát, amit a közraktárban leltárba vesznek. A beadott termény mennyiségét és minőségét feljegyzik, a termelő erről kap egy bizonylato t, ami értékpapírnak számít. Ez az elismervény akár bankgaranciaként is szolgálhat, így tulajdonosa könnyen kölcsönhöz is juthat vele. A terményt a gazdálkodó akkor adja el a tőzsdén, amikor szüksége van a pénzre. Ily módon az üzérkedőket kiiktathatjuk ebb ől a láncból. A közraktárból történő értékesítéskor a termelő a tőzsdén a terményért kapott értékpapírt fogja majd értékesíteni, nem pedig a terményt, így a szállítási költségek jelentősen csökkeni fognak. Ugyancsak nagy jelentőségű a földtörvény módosítás a, mely az állami földek bérlésével kapcsolatos új rendeleteket tartalmazza. Ennek lényege, hogy a föld bérbeadása kétkörös licitáció útján történik. Az első fordulóban a helybéli bérlők indulhatnak, akik az adott község területén bejegyzett gazdasággal re ndelkeznek. Ha az első körben nem sikerül bérbe adni a földet, a második fordulóban már a vidéki bérlők szállhatnak versenybe. A földet csak az kaphatja majd meg használatra, aki befizeti az érte járó pénzt. A bérletből kapott összeg 40 százalékát a helyi közigazgatás kapja meg, 3030 százaléka pedig a vajdasági és a köztársasági büdzsébe megy. Ez nagy előrelépés lesz a korábbi gyakorlathoz képest. Másrészt az új törvényekre azért is szükség van, mert a múltban a kormány által folyósított támogatásokat sok esetben nem rendeltetésszerűen használták fel. Ezek a pénzek nem mindig jutottak el azokhoz, akikhez kellett volna. A gazdaságok nyilvántartásba vétele azt a célt szolgálja, hogy tudjuk, valójában kik is az igazi termelők és a visszaélések megelőzhetőek le gyenek. Rendet kell tenni a mezőgazdaságban. Ezt a célt szolgálja ez a törvénycsomag. - Nagyon sok az elszegényedett, eladósodott parasztgazdaság. A termelők körében sokan nem képesek fizetni a nyugdíj- és az egészségbiztosítást, ők most még inkább hátr ányba kerülnek. Rájuk gondoltake a törvényhozók? - Erre vonatkozólag már hoztunk egy törvényt. Ennek lényege, hogy az adós, aki vállalja, hogy a törvényben meghatározott határidőn belül törleszti adósságát, annak az adósságra kirótt kamatot eltörlik. Itt azonban azt is tudni kell, hogy a közszférában dolgozó tanítók, tanárok béreit is valamiből ki kell fizetni. Tehát összetett problémáról van szó. Arra kéne törekedni, hogy lehetőleg az ember ne kerüljön kilátástalan helyzetbe. A statútum elfogadása nem a Demokrata Párton múlik - A Demokrata Párt számlájára több alkalommal is elhangzott a vád – elsősorban a Magyar Koalíció, azon belül a legbefolyásosabbnak számító VMSZ politikusai részéről, - hogy hátráltatja Vajdaság statútumának és a kísérő törvénynek a z elfogadását. Miért rekedt meg ez a folyamat azt követően, hogy az elmúlt év októberében a tartományi képviselőházban a demokrata párti többség is rászavazott az alapszabályra? A szerbiai kormánykoalíció magját képező Demokrata Párt nem képes átvinni az ü gyet a belgrádi parlamentben? - Mindig a Demokrata Párt hátán csattan az ostor. Tudni kell, hogy a statútum kidolgozásában a legnagyobb terhet a Demokrata Párt vállalta. Miután ez a vajdasági parlamentben megszavazták, a szerbiai kormány elé került. A bel grádi kormány azonban tarka összetételű, és a parlament is. Mind addig, amíg nincs garancia rá, hogy a
