Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.23 . 17 elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is. Markó Béla beszédében kijelentette: sokan ravasznak és okosnak tartják a román politikát, de szerinte ostobák azok a román politikusok, akik a romániai magyarok sorsáról próbálnak dönteni. Rámutato tt: kilencven éve próbálják eltiporni a román kormányok a magyarságot és annak iskoláit, betelepíteni románokkal Székelyföldet, és megkísérelnek az ott élők helyett dönteni, de mindez nem sikerül nekik. – Okos politikusok rájöttek volna arra, hogy mindezt nem lehet velünk megtenni, a székely nép szabadságszeretete ezt nem hagyja – hangsúlyozta Markó. Hozzátette: az ostoba román politikusok azt mondják, hogy nem kell a székelyeknek autonómia, de tetteikkel azt bizonyítják, hogy kell Székelyföld területi auto nómiája. Az összefogás fontosságáról beszélt Tőkés László, aki hangsúlyozta: „igazunkról meg kell győznünk a többségi román nemzet tagjait, és Európát is meg kell nyernünk ügyünk számára”. Tőkés politikai sertésinfluenzajárványnak nevezte a Kárpátmedencében tapas ztalható magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokat. Felolvasták, és közfelkiáltással elfogadták azt a kiáltványt, amelyben a tüntetők követelik, hogy a központi és helyi állami intézményekben biztosítsák az etnikai arányos képviseletet, és helyezzék vissza tisztségeikbe a leváltott magyar intézményvezetőket. Kapcsolódó tartalmak: • Tüntetés az etnikai arányok betartásáért • Tőkés: autonómiát Kalotaszegnek is! • Közös állá sfoglalás az összefogás mellett Sepsiszentgyörgyön • Összefogás a magyarellenes intézkedések megszüntetéséért • Orbán Viktor Erdélyben kampányol vissza Székelyek, székelyföldiség, székely identitás – Beszélgetés Bíró A. Zoltán társadalomkutatóval, a K AM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetőjével Szabdaság • 2009. május 23. FERENCZ ZSOLT – „A térségi identitás építése nem csak abból áll, hogy kitalálunk egykét jelképet, táblákat állítunk, lefoglalunk egy székelyföldi domain neve t, kijelöljük a határokat” „Azt már a cyberkorszak jelentkezése előtt is tudtuk, hogy egy táj, egy országrész, egy régió »valósága« és a róla alkotott kép sokszor nem esik egybe. Korábban történetírók és krónikások, később írói ambíciókkal megáldott utazó k, az újabb korban pedig hatalmi szeszélyek teremtettek »képet« egyegy vidékről és népéről. Lehetett ez áradozó dicséret, megbélyegző lenézés vagy éppen valamilyen pragmatikus embléma. Maga a régió (és népe) rendszerint tehetetlen a készen kapott identitá sokkal szemben, megpróbál jólrosszul együttélni vele” – írta egy korábbi tanulmányában Bíró A. Zoltán társadalomkutató a „HarKov”térségre vonatkozóan. A KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetőjét arról kérdeztük: véleménye szerin t milyen változások szükségesek ahhoz, hogy a vidék, nevezetesen Székelyföld, beleszólhasson a róla alkotott kép alakulásába, identitásának formálásába, s ne csak „sodródjon jó és rossz képpel egyaránt.”
