Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Fő osztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.04 . 13 Külföldi figyelmeztetések SzentIván yi István, a szabad demokraták (SZDSZ) európai parlamenti (EP) képviselője január 15i közleményében, a tiszaszentmiklósi és az óbecsei helységnévtábla magyar feliratának átfestése miatt, arra kérte a szerb kormányt, hogy ítélje el az incidenseket, és hatá rozottan lépjen fel a szerbiai magyar kisebbséget ért provokációval szemben. „Nem várhatjuk meg, hogy ismét nemzetiségük miatt bántalmazzanak embereket a Vajdaságban” – írja SzentIványi István. A politikus hangsúlyozza: a XXI. században elfogadhatatlanok a nemzeti, etnikai, vallási vagy bármely kisebbséget érő atrocitások. Az április 1jei brüsszeli európai uniós közmeghallgatásról (hearing) – amelynek célja volt, hogy áttekintse, miként alakult a nemzeti és etnikai kisebbségek vajdasági helyzete az utóbbi négy évben, emberjogi, gazdasági, jogi, politikai és kulturálisoktatási tekintetben – kiadott közleményben Becsey Zsolt (EPPED, Fidesz) európai parlamenti (EP) képviselő hangsúlyozta: „Vajdaság őshonos nemzeti kisebbségei – köztük a ma is legnépesebb ma gyarok – megmaradásukhoz és fejlődésükhöz a szerb államtól szándéknyilatkozatokat meghaladó, tényleges támogatást várnak el”. Tőkés László (EFA/Greens) EP képviselő, a közmeghallgatás társzervezője, a vajdasági kisebbségek ellen nem szűnő fizikai és egyéb támadásokról, és az e közösségekben uralkodó félelemről beszélt. Megengedhetetlen, hogy a szerb államban kisebbségi polgárokat csak azért érjenek támadások, mert anyanyelvükön beszélnek – mondta Tőkés László. Brüsszelben rámutattak: A multikulturális jell egnek nem elég a fontosságát hangoztatni, annak megőrzéséhez eredményekre van szükség, és az Európai Unió is ezt tekinti lényegesnek a csatlakozási tárgyalásokon. Szerbia uniós csatlakozásának aktusa, illetve az ország tényleges európai integrációja nem tö rténik meg Vajdaság létező kisebbségi feszültségeinek, konfliktusainak tényszerű feltárása és tevőleges orvoslása nélkül. Április 6án – hosszú hallgatás és tétlenség után – végre a magyar diplomácia is reagált a vajdasági magyarellenes incidensekre. A bel grádi magyar nagykövet személyesen sürgette a szerb Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkáránál, hogy a szerb hatóságok erélyesen lépjenek fel az utóbbi hetek és napok magyarellenes kilengéseinek megállításáért és az elköv etők felelősségre vonásáért – olvasható Szelestey Lajos közleményében (A magyar diplomácia reagálása, Magyar Szó, 2009. április 10., 1. o.). A külügyi szóvivő közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar – szerb kisebbségi vegyes bizottság május első felében esedékes ülésén Magyarország ugyancsak nyomatékosan fel kívánja vetni a két ország jó viszonyával ellentétes, erőszakos vajdasági cselekmények ügyét. Kényszerű beismerés Vélhetően a külföldi figyelmeztetések és a civil szervezetek növekvő t iltakozása is lépésre kényszeríttette a hatalmi szerveket. Az újvidéki tanácskozás megtartásának a legfőbb hozadéka, hogy a tartomány egyik legfelelősebb magyar politikai vezetője – első alkalommal – beismerte és kimondta: „Komoly problémát” jelentenek a n emzeti kisebbségek elleni támadások. Ez a kijelentés egyúttal – a nem kevés pénzbe kerülő, az említett politikus által is szorgalmazott – toleranciatáborok sikertelenségének és elégtelenségének az elismerését is jelenti. Jellemző azonban, hogy ezt a polit ikai minősítést csak a MTI Féket szabni az erőszak című jelentésben lehet megtalálni (http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=8426). A belföldi sajtóban, pl. Magyar Szó tudósításában (v.m.: „Emberarcú közbiztonság”, 2009. április 30., 5. o.) és szerb nyelvű Danas napilapnak tanácskozást megelőző sajtókonferenciáról szóló írásában (R.B.: Dijalog i razumevanje za sigurnost, 2009. április 29., 19. o.) Egeresinek ez a – probléma komolyságára utaló kijelentése – azonban nem olvasható. Jogos an vetődik fel, tehát, a kérdés: Mondta ezt Egeresi, vagy nem? Ha mondta, akkor miért nem jelent meg a belföldi sajtóban is? Egeresi kijelentése több más kérdést is időszerűvé tesz: Vajon elegendőe rámutatni a helyzet komolyságára, vagy vállalni kell az e zzel kapcsolatos felelősséget is? Mit tett eddig a hatalom az erőszak megfékezésére és most milyen konkrét intézkedéseket foganatosít? Változike a hatalom viszonyulása a kisebbségek zaklatása iránt? Hogyan képviselik a magyar képviselők a vajdasági magyar ság érdekeit a nemzetközi szervezetek előtt? Szóltake a kisebbségellenes megnyilvánulásokról a külföldi delegációk vajdasági látogatása, vagy külföldi utazásaik alkalmával és milyen eredménnyel? Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a kisebbségel lenes incidensek csak a jéghegy csúcsát képezik. A mindennapi élet szempontjából egyformán fontos az is, hogyan valósulnak meg a kisebbségi jogok a foglalkoztatás, az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, hagyományápolás és a nemzeti kisebbségi önazonosság
