Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Fő osztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.04 . 12 "Kom oly probléma" – VÁLTOZIKE A HATALOM VISZONYULÁSA A KISEBBSÉGEK ZAKLATÁSA IRÁNT? Vajdaságma.info 2009. május 3. [11:55] A nemzetiségi alapú incidensek – lényegében a kisebbséghez tartozók elleni támadások – komoly problémát jelentenek a Vajdaságban – je lentette ki április 29én Egeresi Sándor, a tartomány parlamentjének elnöke. Egeresi szerint „naponta tapasztalható a tartományban az agresszivitás erősödése”. A vajdasági vezetés leghatározottabb törekvése, hogy megoldja ezt a problémát – tette hozzá a po litikus azon a konferencián, amelyen Vajdaság biztonsági helyzetéről tanácskoztak Újvidéken. A konferenciát, amelyen bemutattak egy stratégiai programot is, amellyel meg akarják előzni a nemzetiségek közötti kapcsolatokat zavaró jelenségeket, a Belügymini sztérium, a Tartományi Képviselőház és az újvidéki Városi Képviselőtestület szervezésében tartották meg. A tudósításokból arra lehet következtetni, hogy ennek a stratégiának a lényege „az egész tartományi közösség egységes fellépése, illetve a civilek és a rendőrség közötti rendszeres kommunikáció és partneri kapcsolat létrejötte”, a rendőrség hatékonyabb munkavégzése és a büntetőtörvények alkalmazásának szigorítása. Szükségszerű rendőrség nemzetiségi összetételének a lényegi javítása is, mivel jelenlegi állománynak „mindössze 2,6 százaléka tartozik valamelyik nemzeti kisebbséghez” – hangzott el a tanácskozáson. (Szerbia – Koszovó nélküli – területén élő lakosságának 17,14%, Vajdaságban pedig 34,95% a kisebbségi lakos.) Senki sem tudja Ivica Dačić szerbi ai belügyminiszter 2009. február 27i újvidéki látogatása alkalmával első ízben közölték a nyilvánossággal a rendőrség által nyilvántartott nemzeti alapon történt incidensek számát, miszerint „2007ben 197, 2008ban pedig 171 esetet jegyeztek fel” (VARJÚ M árta, 197 helyett 171, Magyar Szó, 2009. február 28., március 1., 1. és 5. o.). Ezeknek az adatoknak az alapján a politikusok azt a következtetés vonták le – bizonyára a kisebbségiek megnyugtatására – , hogy az incidensek száma „az utóbbi időben csökkent”. (Pásztor Bálint, a Magyar Koalíció képviselője 2009. április 7én a szerb parlamentben felvetette a kérdést „hány vádiratot terjesztettek be az év kezdetétől nemzeti, faji és vallási gyűlölet, valamint türelmetlenség szítása – a szerb BT 317. szakasza – mi att?” Ismereteink szerint eddig még nem hozták nyilvánosságra az igazságügyminiszterasszony válaszát.) Az igazság viszont az, hogy a kisebbségi jogsérelmek és a kisebbséghez tartozók (a legtöbb esetben magyarok) elleni támadások pontos számát valójában se nki nem is tudja. Az emberek ezekről nem szívesen beszélnek és a legtöbbjét be sem jelentik, mert félnek. A kisebbségellenes incidensek lebecsülésének és tudomásul nem vételének egyik jellemező példája a Rasim Ljalić, volt szerbmontenegrói államközösség emberi jogi és kisebbségügyi minisztériuma által készített „Tájékoztató a szerbiai magyar nemzeti kisebbségről”, mely szerint 2003ban 17., 2004ben 62, 2005ben pedig 13 magyar nemzeti kisebbség elleni incidens volt, holott köztudott, hogy ekkor történt a legtöbb ilyen eset. (Lásd a tájékoztatóról szóló írásunkat, Létünk, Újvidék, 2005. évi 4. szám, 19 – 22. o.) Azt, hogy a szerb hatóságok nem tudják, nem akarják, vagy képtelenek megfékezni az „újabb magyarellenes erőszakhullámot”, igazolni látszanak a legú jabb események: Március 17én Zomborban 78 szerb fiatal megtámadta Balog Eliot 16 éves bezdáni fiút, akinek súlyos sérüléseket okoztak; Március 27én a szabadkai rendőrkapitányság betiltotta a magyarországi Pokolgép rock zenekar koncertjét. Ugyanaznap est e 11 óra körül Temerinben a magyar fiatalok csoportját (56 fiú) mintegy 15 szerb nemzetiségű fiatal támadta meg. A legsúlyosabb sérüléseket K. Cs. középiskolás fiú szenvedte el, akinek vágások keletkeztek a fején, a homloksérülését pedig ölteni is kellett . Március 29ére virradóra ismeretlen tettesek megrongálták a temerini tájház előtt álló, eredetileg még a 19. században állított római katolikus keresztet. Március 30án az újvidéki katolikus temető kápolnájára a magyar és a horvát közösséget sértő, illet ve fenyegető üzeneteket írtak. Március 31én festékkel öntötték le a bácskossuthfalvi Kossuthszobor talapzatát. Április 1jén a temerini Kókai Imre Általános Iskola központi épületére a „Mađari u Mađarsku” (Magyarországra a magyarokkal) feliratot mázolták . Az incidensek miatt növekedett a nemzetek közötti feszültség, erősödött a nemzeti türelmetlenség és megromlottak a nemzetek közötti viszonyok, különösen észlelhető a fiatalok nemzeti alapon történő elkülönülése.
