Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-09
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 5 . 0 9 . 21 Külügymin iszterek találkozója: fontos a szlovák és a cseh nyelv kölcsönös elsajátítása Új Szó • 2009. május 10. vasárnap, 12:26 | SITA Pozsony | Pozsony és Párga is arra törekszik majd, hogy a két ország ifjúsága számára ne legyen idegen a szomszédos állam nyelve, vagyis Csehországban a szlovák, Szlovákiában pedig a cseh nyelv. A többi közt ebben is megállapodott a cseh és a szlovák külügyminiszter vasárnap Pozsonyban. Miroslav Lajčák abból az alkalomból látta vendégül prágai kollégáját, Jan Kohoutot, hogy az pénte ki kinevezése után első hivatalos külföldi látogatásra Szlovákiába érkezett. Lajčák elmondta, a kölcsönös nyelvismeret kérédéséhez nem kampányszerűen viszonyulnak majd, mert nem az a céljük, hogy egyszeri bombasztikus akcióval hívják fel a figyelmet erre a problematikára. Megfelelőbbnek tartja a diákcsereprogramokat és a tanulóifjúság kirándulásait az egyik és a másik országban. vissza Szlovák nyelvtörvény: Brüsszelben az ügy – Kérdések az Európai Bizottsághoz a szlovák nyelv törvényről Kitekintő / Felvidék Ma • 2009. május 10., vasárnap Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője csatolt írásbeli választ igénylő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a szlovákiai nyelvtörvénytervezettel ka pcsolatban. A bizottságnak még egy hét áll a rendelkezésére a kérdés megválaszolására. Bauer Edit beadványa: 2009. április 16án a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (SzK NT) a kormánypártok képviselőinek szavazataival elfogadta azt a Kormány által beny újtott törvénytervezetet, mely módosítja a 270/1995 számú államnyelvről szóló törvényt. Ellentétben a kormány képviselőinek kijelentéseivel, hogy a tervezet nem gátolja a kisebbségi nyelvek használatát, a valóságban szigorú megszorító intézkedéseket vezet be a kisebbségek nyelvhasználatába. Néhány példa: 1. Azon intézmények felsorolása, ahol az államnyelv használata kötelező a hivatali kapcsolatban (3.§, 1. bekezdés) sokkal szélesebb, mint azt a 184/1999 számú, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény e lőírja, ami többek között azt is jelenti, hogy néhány hivatalban, az egészségügyi és szociális biztosítókban a hivatalos ügyintézésben lehetetlen használni a kisebbség nyelvét azokon a területeken is, ahol a kisebbség részaránya több mint 20%. 2. A szociál is és egészségügyi intézmények alkalmazottaival a személyes kommunikációban csak azokon a területeken használható a kisebbségi nyelv, ahol a kisebbség részaránya meghaladja a 20%ot, különben csak akkor, ha a páciens, vagy kliens nem beszéli az államnyelve t (7.§, 4. bekezdés). Ez a javaslat mélyen a magánszférába gázol és abszurd. 3. A közszolgálati rádió adásán kívül a másnyelvű sugárzás csak abban az esetben lehetséges, ha a műsor közvetlenül a sugárzás után államnyelven is elhangzik azonos terjedelemben és tartalommal. Ez tulajdonképpen lehetetlenné tesz mindenfajta idegen nyelvű sugárzást (5.§, 1. bekezdés, b pont) 4. Az emléktábláknak államnyelven kell lenniük. Azonos, vagy kisebb betűmérettel más nyelven is tartalmazhatják a feliratot (5.§, 7. bekezdés ), miközben a SzK Kulturális Minisztériumával kell jóváhagyatni. Ez az előírás retroaktív jellegű, bármiféle időhatár nélkül, miközben a feliratokat saját költségre kell elkészíteni. 5. A javaslat szigorú szankciókat vezet be 1005000 euro terjedelemben. E z alól nem részesülnek kivételben a hivatásukat végző fizikai személyek sem, mint például az orvosok, vagy ápolónők. - Az Európai Bizottság a Szlovák Köztársaság és az SZK NT ezen lépését az EU Szerződés 6. cikkelyével összeegyeztethetőnek tartja? - A Bizo ttság szerint ez a javaslat összhangban van a 2000/43/EC Irányelvvel? - Mit szándékozik a Bizottság tenni a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében az Európai Unió egyik tagállamában? vissza A politikai elit vál asztás előtt áll – Ukrajna megkapja a szükséges segítséget KárpátInfo • 20090510 13:20:00 Az utóbbi időben egyre több pénzügyi szervezet és politikus vélekedik úgy, hogy Ukrajnának meg kell adni azokat a kölcsönöket, amelyeket a krízis leküzdése érdekébe n igényelt. Annak ellenére, hogy Viktor Juscsenko államfő és
