Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-09
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 5 . 0 9 . 22 Julija Timosenko kormányfő szerint az ország már túllépett a krízis legnehezebb időszakán, a túlzott optimizmus ideje még nem jött el. Való igaz, hogy a gazdasági visszaesés tempója lelassult, az inflációt pedig sikerült visszaszorítani, de a világ több vezető országában még az a vélemény van érvényben, hogy a krízises időszaknak még messze nincs vége. Az előrejelzések szerint a tavasz utolsó hónapjában Ukrajna szorosabb együttműködést fog kezdemé nyezni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és úgy néz ki, hogy a várt eredmények valóban pozitívak lesznek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elégedetten tért vissza Kijevből a hivatalos látogatás után, tehát ezen a téren már biztosnak látszik az előrelépés. Az IMF olyannyira elégedett volt Kijev tevékenységével, hogy a zárójelentésben a következő állt: „Ukrajna esete tipikus példa a pénzügyi krízisből való sikeres kilábalásra”. Ezen pozitív kritika után más nemzetközi pénzintézetek hozzáállása is megváltozot t. Nem sokkal később a Világbank döntést hozott egy 400 millió dolláros kölcsön megítéléséről, továbbá meghatározta azokat a feltételeket, amelyeknek betartásával Ukrajna megkaphat további 750 milliót a pénzügyi szektor támogatására. A Világbank vezetői az t is közölték, hogy a jövőben ki szeretnék szélesíteni az együttműködési lehetőségek körét Kijevvel. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) már régóta nyújt anyagi segítséget Ukrajnának. Thomas Mirov, a bank vezetője egyik interjújában azt mond ta, hogy Európának segítséget kell nyújtania ennek a túlságosan jelentősé és nagy országnak. Hasonló véleményüknek adtak hangot a különböző európai országok vezető politikusai is. Az április végén megrendezett Európai Uniós külügyminiszterek találkozóján N émetország és Lengyelország arra szólította fel a tagállamokat, hogy nyújtsanak segítséget Kijevnek. Nyugaton nem ennyire optimisták az illetékes pénzügyi szakemberek. Már többször is felhívták a figyelmet arra, hogy Ukrajna nem tartja be maradéktalanul a megállapodásokat. Példának hozzák fel a bankok újjáélesztését. A Miniszteri Kabinet az Ukrán Nemzeti Bankkal együtt kidolgozott egy tervezetet, amelyben meghatározták, hogy mely bankok részesüljenek anyagi támogatásban. Az erről szóló megállapodást aláírt ák az IMFel, de később a dokumentumot átírták és az Elnöki Titkárság információi szerint a változtatásokat nem hozták nyilvánosságra. A végleges megállapodás tehát még nem született meg. Ugyancsak hiányosságként vetik fel a nyugatiak a szükséges törvénye k elfogadásának elhalasztását. A parlament nem fogadta el a törvényeket, amelyek például az állami költségvetés hiányának (31,1 milliárd hrivnya, a GDP 3 százaléka) pótlását oldották volna meg. A Nemzetközi Valutaalap ezen kívül egy sor olyan követelménnye l állt elő, amely az ukrajnai elnökválasztás előtt kellemetlen helyzet elé állítaná az induló jelölteket. Szó esett például a nyugdíjkorhatár emeléséről, gázáremelésről, továbbá egy sor támogatás eltörléséről. A közeljövőben politikusainknak el kell majd dönteniük, hogy mi fontosabb számukra: az IMFel való együttműködés vagy a szavazatok gyűjtése az elnökválasztásra… Az sem szabad elfeledni, hogy a választás után tovább kell vinni a félbehagyott ügyeket és el kell gondolkodni azon, miként oldhatná meg az ország a belső problémáit. Önállóan. vissza Dačić: A szocialisták nem szavazzák meg a vajdasági statútumot Vajdaságma.info • 2009. május 10. [13:59] A szocialisták nem fogják megszavazni a vajdasági statútumot még annak ár án sem, ha felbomlik a parlamenti többség, jelentette ki Ivica Dačić (a képen), a Szerbiai Szocialista Párt elnöke. A párt támogatja Vajdaság autonómiáját, de nem fogja megengedni az állam létrehozását az államban, s Szerbia visszatérését az 1974es alkot mány időszakába, hangoztatta a Slobodan Miloševićféle Szerbiai Szocialista Párt vezetője a Večernje novosti belgrádi lapnak. Szemére vetette a vajdasági pártoknak, hogy csak akkor hivatkoznak a szerb alkotmányra, amikor a pénzről van szó (az alaptörvény által szavatolt 7 százalékról), de akkor nem amikor Szerbia állam meghatározásáról és alkotmányos rendszeréről, érvelt a politikus. A szocialista álláspont után nyilvánvalóvá vált, hogy a szerb szkupstina nem hagyja jóvá a tartományi alaptörvényt, s a dem okrata pártiak ígéretei megalapozatlanok és hamisak. vissza
