Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.08 . 14 A javaslatok legnagyobb része az oktatást és a fiatalok foglalkoztatottságát érinti - hangsúlyozta az algé riai születésű üzletember, akit decemberben nevezett ki posztjára az államfő. Barack Obama amerikai elnökké választása élesztette újjá a politikai vitát a sokszínűségről Franciaországban, ahol a politikai életből és a médiából néhány kivételt leszámítva t eljesen hiányoznak a színes bőrűek. A kormánybiztos feladata annak végiggondolása volt, hogyan lehetne "sokszínűbbé" tenni a francia elitet az oktatási rendszer, a nagyvállalatok, a közigazgatás és a politikai pártok megnyitásával az elsősorban a nagyváro sok elővárosaiban gettósodva élő kisebbségek előtt. Az ország gyarmatosító múltja miatt Franciaországban él a legtöbb fajta etnikum Európában, de ennek ellenére a pártok meghatározó posztjait csak fehérbőrű politikusok töltik be. Sabeg még januárban arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország a "fejekben" már a "területi és szociális apartheid" útjára lépett. A 2005ös külvárosi zavargások után a pozitív diszkrimináció lehetőségéről az azóta elnökké választott Sarkozy által elindított vita teljesen ho ltpontra jutott Franciaországban, ahol az állampolgárok közti esélyegyenlőség köztársasági elve a pozitív diszkriminációt és az etnikai hovatartozás nyilvántartását is kizárja. A jelentéstevő azonban ez utóbbi mellett foglalt állást, ami elképzelése szeri nt kizárólag "önkéntes és névtelen felmérések" alapján történne. Sabeg arra is javaslatot tett, hogy a legfőbb francia közigazgatási intézmény, az államtanács is foglaljon állást ennek a kérdésnek a kapcsán megfogalmazott javaslatról. Az SOS Racisme (SOS Rasszizmus) nevű civil tervezet kritikával fogadta a jelentést, amely álláspontja szerint a jelenlegi elnök és elődje, Jacques Chirac által évekkel ezelőtt megfogalmazott javaslatok "felmelegítése", mint például az internátusok létrehozásának ötlete. A sz ervezet a diszkrimináció elleni "erős javaslatokat" is hiányolja a jelentésből. vissza Karabahegyezség Prágában – Keleti partnerség - Csúcstalálkozót tartottak a cseh fővárosban Ilham Alijev azerbajdzsáni és Szerzs Szargsz ján örmény elnök tegnap egyezségre jutott a hegyikarabahi konfliktus békés megoldásának alapelveiről - mondta Matthew Bryza amerikai külügyminiszterhelyettes, aki közvetített. Mind az örmény, mind pedig az azerbajdzsáni elnök az Európai UnióKeleti partn erség csúcskonferencián vett részt a cseh fővárosban. Szilvássy József| Népszabadság| 2009. május 8.| Most a közvetítők és a két ország külügyminiszterei véglegesítik a részleteket az elvi egyezség alapján. Ha ezzel elkészültek, újabb konferenciát lehet rendezni a kérdésről Szentpéterváron, júniusban. Az Azerbajdzsán területén fekvő, örmény többségű enklávé 1988 óta nem ismeri el Baku fennhatóságát, sőt 1991ben - Jereván támogatásával - hivatalosan is kikiáltotta mások által el nem ismert függetlenségét . Az 1994ben aláírt tűzszüneti megállapodás az örmények kezén hagyta ugyan a területet, de nem ismerte el HegyiKarabah függetlenségét. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) "minszki csoportja" (az USA, Franciaország és Oroszország) k özvetít a felek között. Prágában a Keleti partnerségcsúcson a magyar kormányfő lapunknak nyilatkozva a tanácskozást elsősorban azért tartotta fontosnak, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek az országok stabil és kiszámítható partnerekké váljanak, ami az e nergiabiztonság szempontjából, de más vonatkozásban is kulcsfontosságú Magyarország, miként az öszszes uniós tagállam számára is. - Az eszmecserén új alternatív gázforrások hasznosításának lehetőségei is hangsúlyosan szerepeltek - tájékoztatott a magyar mi niszterelnök. Elmondta azt is, hogy prágai tartózkodása idején kétoldalú, bemutatkozó jellegű rövid informális megbeszélést tartott Angela Merkel német kancellárral, Donald Tusk lengyel, Emil Boc román, Robert Fico szlovák, Borut Pahor szlovén miniszterel nökkel és több nyugati kollégájával is. - Ezek az találkozók is igazolták, hogy Magyarország iránt kezd viszszatérni a külföldi bizalom - mondotta. - Az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői biztattak bennünket válságkezelő programunk következetes v alóra váltására - közölte Bajnai Gordon.
