Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.28 . 40 A mélyben lappangó, némely esetben viszont elemi erővel felszínre kerülő kisebbségi, regionális ellentétek tartós és békés rendezésére kizárólag ez az út mutatkozik járhatónak. Nag yvárad, 2009. április 27. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EPképviselő vissza A Székelyföldre látogat Radu herceg Erdélyma [ 2009. április 27., 16:14 ] Tájékozódási körútra indul Mihály exkirály veje, aki kedden és szerdán Hargita és Kovászna megyei városokat keres fel. Az államfőjelölt a helyi hatóságok vezetőivel és vállalkozókkal kíván találkozni. Kézdivásáhelyen kezdi kedden a kétnapos székelyföldi körútját Radu herceg – adta hírül az Agerpre s a királyi család közleményére hivatkozva. Az államfői tisztségért versenybe szállt herceg Sepsiszentgyörgyöt, Bálványosfürdőt és a Szent Annatavat keresi fel, majd szerdán Hargita megyébe érkezik. A program szerint Csíkszeredát, Gyergyószentmiklóst és S zékelyudvarhely fogja felkeresni. Honline vissza Mentorújdonságok Krónika 2009. április 28. Történelmi, néprajzi és irodalmi tárgyú könyveket népszerűsítettek nemrégiben Marosvásárhelyen – a Mentor Kiadónál megjelent új kö nyveket Gálfalvi Ágnes és Vida Erika szerkesztők ismertették. Az Erdélyi ritkaságok című sorozat harmadik köteteként jelent meg Bölöni Farkas Sándor Utazás NyugatEurópában című tanulmánya és naplótöredéke. A kötet szerkesztője, Spielmann Mihály szerint Bölöni „felfedezte a demokráciát Erdélynek”, nyitott szemmel járt NyugatEurópában. Mint mondta, Bölönit minden érdekelte, így a korabeli állapotokat hűen tükrözi a kézirat, amelyet először az 1930as évek végén Jancsó Elemér professzor adott ki. Jancsó a zonban kihagyta az anyagból az angliai utazásról szóló részt, és jegyzetekkel sem látta el a szöveget, nem azonosította a kéziratban szereplő neveket. Pedagógussorsok A Mentor néprajzi kiadványainak a szerkesztője, Vida Erika a Lámpások voltunk című köte tet mutatta be. Az Ozsváth Imola tizenöt udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét feldolgozó doktori disszertációjából készült könyvből a néhai Bálint Dezső, Kovács Piroska és Balázsi Dénes pedagógusok életútját ismerheti meg az olvasó. Ozsváth Imola pedagó guscsaládban született, és maga is ezt a pályát választotta: a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára. A kolozsvári egyetem néprajz tanszékétől kapott indíttatást arra, hogy vidéki pedagógusok életét tanulmányozza. Idén védte meg a doktori dissze rtációját, a Mentor kiadásában megjelent beszélgetések alapján készült vaskos kötet pedig ennek a munkának egyetlen fejezetét tartalmazza. Kovács Piroska elmondta: mikor papíron látta viszont a szóban elmondott élettörténetét, úgy érezte, mintha pőrére vet kőzött volna az emberek előtt, meghökkent, de végül vállalta azt, hogy napvilágot lásson a kézirat. A nyugdíjas pedagógus harmincnyolc éven át Szentegyházán, Fenyéden, majd szülőfalujában, Máréfalván oktatott, tíz évvel ezelőtt pedig neki jelent meg köte te a Mentornál a híres máréfalvi székely kapukról. A mostani könyvbemutatón egy olyan CDt is ismertetett, amely 49 faluból 240 régi kaput mutat be. Balázsi Dénes nyugalmazott tanár kötelességének érezte, hogy a világ elé tárja tanulságos életét. „Itt ar ról van szó, hogy az ember hogyan tud megállni az embertelenségben” – mondta arra utalva, hogy a kommunista rezsim idején meghurcoltatásban volt része. Balázsi Dénes írta meg Székelyszentlélek monográfiáját,
