Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.28 . 41 jelenleg az önéletrajzán dolgozik, a könyvbemuta tón pedig az általa alapított székelyszentléleki tájházról szóló filmet is láthatta a közönség. Iróniatörténet és reflexiók gyűjteménye A Mentor Kiadó és a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör közösen mutatta be a Festett az arcom nékem is... cí mű kötetet, amely különböző művelődéstörténeti korszakok fényében beszél az iróniáról. „Az irónia először a komikum fogalmához kapcsolódott Arisztophanész vígjátékaiban. A modernizmus korában előkelő helyet fogalt el a filozófiában. Akkor már a tragikumma l is kapcsolatba került. Ezt a tragikusironikus hangvételt lehet kimutatni a huszadik század költészetében is” – mondta a szerző, Szilveszter László Szilárd, aki a kolozsvári bölcsészkaron szerzett diplomát, és jelenleg a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gim náziumban tanít magyar nyelvet és irodalmat. A szerző által „szubjektív elemzések, reflexiók gyűjteményének” nevezett kötet első része az irónia fogalom alakulástörténetéről szól – az ókortól napjainkig követi a jelenséget, a második rész a 20as, 30as évek magyar költészetében követi végig az ironikusságot, a harmadik rész pedig a kortárs, főként az erdélyi lírában vizsgálja az irónia jelenlétét. Farkas Ernő magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a kötet méltatója szerint az iróniának van egy határozot tan destruktív, a vallásos és nemzeti érzelmeket romboló hatása, Szilveszter könyvét viszont tiszta, előítéltektől mentes, alapos munkának tartja. Szerző(k): Krónika vissza Verespatak: akarják a bányát Krónika 2009. április 28. Aláírásgyűjtést szervez a Verespatakra tervezett, ciántechnológián alapuló színesfémbánya megvalósítása érdekében a Fehér megyei település polgármestere. Eugen Furdui úgy véli, a helyi közösség „shalálos ítéletével” lenne egyenértékű, ha a hatóságok tovább halogatnák a döntést a kanadai – román társaság beruházásának engedélyezéséről, ugyanakkor szerinte a nem hivatalos referendum bebizonyítja majd, hogy a verespatakiak feltétel nélkül támogatják a projektet. Eközben Korodi Attila környezetvédelmi exmin iszter lapunk kérdésére, hozzá nem értéssel vádolta utódját a beruházás kapcsán. Elkötelezettek. Számos helybeli a bányászatban látja Verespatak jövőjét Fotó: MediafaxErőteljes befolyásolási harcot folytat a verespataki és a Fehér megyei önkormányzat a G abriel Resources kanadai társaság által hosszú évek óta tervezett bányaberuházás megvalósításáért. Eugen Furdui, Verespatak demokrataliberális (PDL) polgármestere a napokban bejelentette: aláírásgyűjtést indított az Erdélyiérchegységben fekvő település a latt nyugvó arany- és ezüstlelőhely kiaknázását célzó projekt megvalósítása érdekében. A kezdeményezés Nicolae Nemirschi környezetvédelmi minisztertől származik, aki néhány héttel ezelőtt Gyulafehérváron azt javasolta a verespataki elöljárónak, kérje ki népszavazás útján a lakosság véleményét a bányászat újraindításáról. Furdui szerint azonban a referendum idő- és pénzigényes folyamat, éppen ezért házról házra járva kérdezik meg Verespatak, valamint a környező Abrudbánya, Topánfalva, Bucsony, Aranyosbánya és Zalatna polgárait: egyetérteneke azzal, hogy a román hatóságok engedélyezzék a beruházást, ha az tiszteletben tartja a hazai és nemzetközi környezetvédelmi előírásokat. „Az aláírásokat eljuttatjuk a környezetvédelmi minisztériumhoz, meggyőződésem sze rint pedig az akció során bebizonyosodik, hogy a lakosság döntő többsége határozottan támogatja az ipari létesítmény megnyitását. Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen a település rendkívül súlyos gazdasági helyzettel küzd, a régióban nyolcvanszázalékos a mun kanélküliség, így a román kormánynak sürgősen intézkednie kell. Az időhúzás egyenértékű a verespataki lakosság halálos ítéletével” – hangoztatta a polgármester.
