Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.27 . 23 Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek, mert attól tartanak, hogy ezzel saját esélyeiket csökkentik. Hangsúlyozta, a jogokat életben kell tartani, különben elsorvadnak, m int az izmok, amelyeket hosszú időn át nem használnak. A másik veszélynek azt látta, hogy a szövetség politikusai megtanultak ugyan hasznosan dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. „Mondogatják sokan fáradtan, petyhüdten az autonóm iát, de nem mindenki hisz benne” – fogalmazott Markó. E tekintetben szerinte az államelnök tekinthető példának, aki nem tekinti adottnak, örök életűnek a jelenlegi állami berendezkedést, folyamatosan változtatni akar ezen. Ügyvezető elnöki beszédében Kele men Hunor a szimbolikus és a pragmatikus politizálás vélt ellentmondásairól szólt. „Az aszfaltos út vagy az anyanyelvhasználat a fontosabb?” – próbálta közérthetővé tenni a dilemmát a politikus. Maga világított ugyanakkor rá a kérdésfelvetés torz voltára. „Az a fontos, hogy a magyar emberek problémáival foglalkozzunk. Sem a nemzeti ügyeinket, sem a mindennapi problémákat nem szabad szem elől téveszteni” – összegzett. A küldöttek ötletbörzéje A Traian Băsescuval folytatott nyílt vagy burkolt perlekedés több hozzászóló mondatait is jellemezte. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető azt ajánlotta, ki kellene ismét próbálni a magyar állampolgárság igénylését, azt a receptet követve, amit a román államfő a moldovaiak román állampolgárságára javasolt. A Bihar m egyei Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt a szövetség, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. A miértes táborból egyébként ő is, majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZnek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiatalokn ak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen EcksteinKovács Péter érve lt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. A Máramaros megyei küldöttek közül Béres István és Ludescher István, Aradról Bognár Levente is a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetére próbálta ráirányítani a figyelmet. Valamennyien a nagyarányú fogyásra, asszimilációra panaszkodtak megjegyezvén, hogy ha a szórványt feladja a szövetség , előbbutóbb a tömb kerül bajba. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. Rutinos szabálymódosítás Mind az alapszabály, mind a program módosítását gyorsan, és jobbára egyhangú szavazatokkal intézte el a kong resszus. Amint Kelemen Hunor ügyvezető elnök összefoglalta, az alapszabálymódosítás lényege abban áll, hogy a magyar összefogáshoz igazították a dokumentumot. Lehetővé tették, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttei is helyet kapjanak a Kulturáli s Autonómia Tanácsban. A kongresszus egy olyan dokumentumot is elfogadott, amely az RMDSZ európai uniós vízióját tartalmazza. A kongresszus végén az EPválasztás RMDSZes jelöltlistáján második, harmadik és ötödik helyén szereplő jelöltek is bemutatkoztak . Winkler Gyula, Sógor Csaba és Kovács Péter is rövid kampánybeszédet tartott. Amint a sajtótájékoztatón elhangzott, az RMDSZ május 4én Sepsiszentgyörgyön tartja kampánynyitó rendezvényét, amelyiken az EMNTs jelöltekkel együtt állnak majd a nyilvánosság elé. Szerző(k): Gazda Árpád vissza
