Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.27 . 24 A vendégek kongresszusa Krónika 2009. április 27. A kolozsvári Diákművelődési Ház előcsarnokában több tucat fotós állt készenlétben szombat reggel, az RMDSZ IX. Kongresszusa előtt Traia n Băsescu elnök és Emil Boc miniszterelnök érkezését várván. Villogtak a vakuk, míg a magasrangú vendégek bevonultak. A hangszórókon az Európai Unió és Románia himnusza csendült fel hangszeres változatban. A magyar himnuszt már nem csak a bejátszott kóru s, a jelenlévők többsége is énekelte. Felborítván a forgatókönyvet, néhány küldött a székely himnuszra is rázendített. Zenekari kíséret nélkül zengte a terem: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”. László Attila Kolozs megyei RMDSZelnök a 15 évvel ezelőt ti kolozsvári RMDSZkongresszust említve „az akkori városbíróval” Gheorghe Funarral folytatott összetűzéseket idézte fel. „Mindig megmutattuk, ki a vendég és ki van itthon” – jelentette ki az elnök. Ezt a mondatot bölcsen kifelejtette beszéde román változa tából. „Itt van majdnem mindenki, akivel együtt keressük a megoldásokat a magyar közösség gondjaira.” E szavakkal immár Markó Béla RMDSZelnök köszöntötte a vendégeket. Ő is tett egy röpke említést a románmagyar kapcsolatok múltbeli rossz tapasztalatair a: „Itt Kolozsváron mi egy egyetemmel lettünk szegényebbek.” Román dicshimnuszok Traian Băsescu Kolozsvárra nem hozta magával az RMDSZt bíráló attitűdjét. Köszönettel kezdte azért, hogy az elmúlt 20 évben az RMDSZ a kiegyensúlyozottság megtestesítője vol t a romániai politikában, hogy segített megértetni Bukarestben a kisebbségi és a magyar kérdést. „Enélkül sokszor hibáztunk volna” – jegyezte meg az államfő. Mondandója középpontjába azonban a helyi autonómia iránti elkötelezettségét állította. Képletesen szólva elmondta, az országot jelenleg egy túlméretezett motor, a kormány hajtja, pedig sokkal jobban haladhatna a „helyi, kis motorocskák” erejével. Csak áttételesen utalt a Székelyföld területi autonómiája kérdésében vallott nézeteire, amikor kifejtette, az alkotmányos kereteket túllépő, maximalista követelések azt a decentralizációt is veszélyeztetik, késleltetik, amelyikre Bukarestben meg volna a politikai akarat. Az őszi választásra készülő államfő a magyarság bizalmának visszanyerése érdekében azt is kifejtette, hiszi, Románia abban érdekelt, hogy sokszínűségét megőrizze. Még a kulturális autonómia törvényének a parlamenti elfogadását is megsürgette. Azt is elismételte, hogy megítélése szerint botorság a román nyelvet ugyanazon tankönyv szerint taníta ni a Székelyföldön, mint amelyikből a román anyanyelvű gyerekek is tanulnak. „Örvendek, hogy itt van a miniszterelnök úr is, aki tehet a rendszer megváltoztatásáért” – ruházta át a felelősséget az államfő. Emil Boc viszont nem jelezte, hogy vette volna a lapot. Azt azonban a miniszterelnök is elmondta, Kolozsvár arcát az RMDSZ segítségével változtatta meg az elmúlt években. „Akarat is, kapacitás is van a problémák megoldására” – nyugtatta meg a jelenlévőket. De megemlítette, csakis az alkotmányos keretekb en képzelhető el a kisebbségi jogok továbbfejlesztése Romániában. Az etnikai alapú diszkriminációnak nem kíván teret engedni az országban. Hozzátette, noha ellenzékben van az RMDSZ, korrekt kapcsolatokra törekszik vele, és számít a támogatására a decentra lizálásban, a közalkalmazottak egységes bérrendszerének a kialakításában és a nyugdíjrendszer reformjában. Kijelentette, május 4éig elkészül a decentralizációs törvénycsomag, és az év végéig remélhetőleg a parlament is elfogadja azt. Az egész kongresszus on Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt nemrég megválasztott elnöke kapta a legnagyobb tapsot, aki kijelentette, sok tekintetben ő is kisebbséginek számít Romániában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke a román – magyar interetnikus kapc solatok történetét felidézve nosztalgiával szólt az 1993as neptuni tárgyalásokról. Megjegyezte, néhányan azért viselnek ma sebhelyeket a romániai politikában, mert akkor kezdték el az etnikumközi tárgyalásokat, amikor az általános gyanakvás volt jellemző. A párbeszéd igazolásaként említette, hogy az RMDSZszel kialakított korrekt kapcsolat nélkül sem a NATOhoz, sem az Európai Unióhoz nem lehetett volna csatlakozni.
