Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.25 . 9 Programok a magyar nyelv jegyében Ősszel "tetőznek" A magyar nyelv éve programjai: a 250 éve született Kazinczy Ferenchez kapcsolódó kiállítások, programok mellett például az olvasást népszerűsítik a 250 millió forintos keretből - hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón. Kazinczy Ferenc emlékéve az idei: a nyelvújítás vezéralakja 250 éve született, ezért 2009 A magyar nyelv éve, amelyről programokkal, pályázatokkal emlékeznek meg országszerte. A 250 mil lió forintos keretből 100 millió forintot különítettek el pályázatokra. Népszabadság| 2009. április 25.| 1 A kiemelt programok között szerepel a május végén megnyíló Kazinczy és a művészetek című interaktív kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban: ezen Kazi nczy életművét és korát mutatják be eredeti tárgyakkal és médiumokkal. A Múzeumok Éjszakáján útjára indítanak egy interaktív országjáró buszt, amelyen a Petőfi Irodalmi Múzeum által készített kiállítás lesz látható. Az Országos Széchényi Könyvtár pedig Íz, csín, tűz - Az írott magyar nyelv a kezdetektől a nagy megújulásig címmel rendez gyűjteményes kiállítást októberben magyar nyelvű kódexekből. Az év kiemelt tudományos rendezvénye lesz a Kazinczy és kora című konferencia szintén októberben a Debreceni Egy etemen, középpontban a Kazinczyéletmű sokszínűségével. A Kazinczytúrán, májusban középiskolás diákok járhatják végig a Kazinczyemlékhelyeket Érsemlyénből kiindulva. Június végétől szeptember közepéig az Olvasó liget elnevezésű programsorozat keretében könyveket visznek ki közösségi terekbe: kávéházakba, parkokba, az utcára, a Balatonparti strandokra, hogy azok is könyvet vegyenek a kezükbe, akik ezt még nem, vagy nagyon régen tették meg. Neves "nagy öregek" és fiatal magyar írók, költők tartanak felolv asóesteket, íróolvasó találkozókat országszerte. A meghirdetett százmilliós keretből többek között a témába vágó tudományos konferenciák, előadások megrendezését, könyvek, elektronikus kiadványok, folyóiratok megjelentetését, művészeti produkciók, közmű velődési rendezvények megvalósítását, új színművek bemutatását támogatják pályázati úton (részletek a www.magyarnyelveve.hu oldalon). (S. M.) vissza Multikulti birodalmak Eljött az ideje, hogy nemet mondjunk. Mármint a nagyhatalmi arroganciára, diktátumra, az intézmények erodálására. Vissza kell állítani a testületek tekintélyét, a megfelelő hatalmi egyensúlyt. E szavak nem egy nemzetközi fórumon, mondjuk az új világrendről szerv ezett konferencián hangzottak el valamely fejlődő ország elnökének szájából, hanem Brüsszelben, nagykövetek előtt. Ráadásul egy veterán uniós tagállam külügyminisztere ejtette ki őket. Belgiumé. A Közös Piac alapítójáé, amely megélt már sok mindent 1957 ót a, elnökölt számtalanszor, ám most betelt a pohár. Blahó Miklós| Népszabadság| 2009. április 25.| Karel De Gucht megnyilatkozásáról beszámolva a Le Soir egyenesen birodalminak nevezte Nicolas Sarkozy uniós elnökségét a múlt év második felében, amikor meg gyengült a végrehajtó testületnek számító Európai Bizottság, amikor felborult a közösségi döntéshozatal rendszere, amikor a pénzügyi válság miatt sorra rendezték a G8as, meg G20as találkozókat, amelyekre csak a nagy európai országok kaptak meghívást. A k isebbek kívül rekedtek, majd nyeltek egyet, s kénytelenkelletlen meghajoltak a hatalmasok al kuja előtt. Mi egyebet tehettek volna? A csetlésbotlása és a kormányváltás miatt máris kudarcba fulladt cseh elnökség valójában megerősítette Brüsszelben - és bizonyára más fővárosokban is - azt az érzést, hogy az EU intézményi válság felé halad. Talán fü ggetlenül attól, hogy tető alá hozhatóe a lisszaboni szerződés vagy sem. Ám Belgium, amely 2010 második felében elnököl, visszatérni kíván a hagyományokhoz, a közösségi szellemhez. Helyre kívánja állítani a bizottság szerepét, kezdeményező jellegét, s el eve abból akar kiindulni, hogy Európa eszköz minden tagállam kezében, s minden tagállam érdekében. S ez a felszólamlás nem elsősorban azért érdekes, mert a belgák után - az unió és hazánk történetében először - Magyarország ül az elnöki székbe, hanem a vil ágpolitikai kicsengések miatt is. Ezekre az összefüggésekre is egy belga politikus, Guy Verhofstadt volt kormányfő hívta fel a figyelmet a minap, amikor a liberálisok európai választási kampánynyitóján azt mondta: Európának nem huszonhét
