Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.25 . 10 gazdaságélénkítés i tervre lenne szüksége, hanem egyre, amely ugyanolyan, mint az amerikai. Hozzátette: kilencévnyi uniós tanácsi tevékenysége során sosem hallotta, hogy valaki európai érdeket említett volna. Pedig milyen büszkén beszéltek tavaly augusztusban és szeptember ben a huszonhetek külügyminiszterei a ritkán kialakuló egységes álláspontról az orosz- grúz háború megítélésében. Nem volt persze egység, hiszen a nagyok a moszkvai kapcsolataikat féltették, s jórészt mindenki élt a gyanúperrel, hogy a grúzok sem ártatlano k a konfliktus kirobbanásában. Ám Sarkozy közvetítését nagyra értékelték, mert azt gondolták, hogy az elnökválasztással foglalkozó Egyesült Államok helyett az EU világhatalmi tényezőként jelent meg. S mintha abban bíztak volna, hogy ez egy új kor kezdete. Ám ahogy teltek a hónapok, kiderült, Moszkva nem teljesítette maradéktalanul a megállapodást, s az unió saját dugájába dőlt, amikor felújította a tárgyalásokat Moszkvával, holott feltételül szabta az orosz csapatok visszavonását. Ráadásul Oroszország még e l is ismerte Abháziát és DélOszétiát, amelyek ekként tartósan kiszakadni látszanak Grúziából. Ám ahogy közeledett az amerikai elnökválasztás, és ahogy mélyült a pénzügyi válság, úgy fordult a világ figyelme az Egyesült Államok, majd a nyertes, Barack Oba ma felé. S első európai útján, már áprilisban jött, látott - figyelt, konzultált - és győzött. Meghirdette új afganisztáni politikáját, amelyhez brüsszeli amerikai diplomaták szerint éppen azt az európai támogatást kapta meg, amire számított, aztán az atom leszerelés hosszú távú stratégiáját, újraértékelte az orosz és a kínai kapcsolatokat, óvatosan nyitott Irán, majd Kuba, sőt LatinAmerika felé, felvillantotta új klímapolitikáját. Vagyis rá figyeltek elsősorban a londoni világgazdasági, a strasbourgi NATOcsúcson, a prágai Várban, s Ankarában, ahol üzent a muszlim világnak. Sőt, megmondta az e tekintetben is megosztott EUnak, hogy vegye fel tagjai sorába Törökországot. Egyszóval gyorsan és hatékonyan vette vissza a kezdeményezést az Európai Uniótól, amely most kissé riadtan érzékeli, hogy elemzők hosszú sora G2re szűkítette a G20as találkozó lényegét, vagyis az amerikaikínai viszony alakulását állította a folyamatok középpontjába. Miközben az EU vacillál. Hogyan kezelje Kínát? Kereskedelmi hatalomként v agy világhatalomként, s ha utóbbit választja, akkor hogyan értékelje az emberi jogi helyzetet. Az EU mellett a nagy uniós tagországok külön is tárgyalnak Pekinggel, biztos, ami biztos. A párbeszédre magyarázatot az ad, hogy így lehet Kínát felelős játékoss á érlelni. Ugyanez az érv az orosz viszonyban is hallható, sőt mindinkább a keleti partnerekkel összefüggésben is, akik közül a mindeddig despotikusnak tekintett Lukasenko fehérorosz elnök is meghívást kapott végül a májusi prágai csúcsra, hátha a beszélge tés végén egy demokrata utazik vissza Minszkbe. Amerikai részről persze azt hangoztatják Brüsszelben, hogy az Egyesült Államok teszi a dolgát, nem arról van szó, hogy visszavette volna a kezdeményezést, hanem inkább arról, hogy az elnökválasztási küzdelem után visszatérnek a dolgok a rendes kerékvágásba. A viszonylag talán gyengülő, de a messze legerősebb gazdaságot és hadsereget felvonultató Egyesült Államok megoldásokat keres. Ehhez pedig - ahogy mondják diplomaták - magabiztosabb, erősebb európai partne rre lenne szükség. Nem az egyedüli nagyhatalom átalakulása zajlik a sokoldalúsokközpontú világot elfogadó országgá, ismétlik brüsszeli amerikai források, hanem a világban tapasztalható súlyos kihívásokra válaszokat fogalmazó vezető állam keres együttműkö dni kész partnereket. Míg Bush elnököt elzárkózással és birodalomépítéssel vádolták Európában is, Obamától multikulti (a multilaterális viszonyokat kultiváló) megközelítést várnak, ami persze láthatóan azon nemzetközi intézmények megerősítésével jár, amely ek a második világháború után nagyon is jól szolgálták az amerikai nagyhatalmi érdekeket. A külpolitikai kezdeményezések sorozata - az Európától ellopott, visszavett show - még nem biztosíték azonban a sikerre. Ám ennek esélyét bizonnyal növelné, ha Európa markánsan kifejezné, s minden fórumon "egy emberként", vagyis az egyik, s minden értelemben multkulti világhatalomként képviselné is érdekeit. vissza Brüsszel, 2009. április Lendvai Ildikó: "Tanulni jöttem..." – Basescu a nemzeti kisebbségek hídszerepét méltatta Népszava.online • 20090426 A nemzeti kisebbségek hídszerepet töltenek be a más országokhoz fűződő viszonyban is - fejtette ki szombaton Kolozsváron Traian Basescu román államfő a Romániai Magyar Demokrata Szövets ég (RMDSZ) IX. kongresszusán.
