Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.17 . 18 Bíró Ágnes: Ez a törvény a nyilvános és a kulturális életbe is beleszól Bíró Ágnes a Bumm kérdésére elmondta, hogy az államnyelvről szóló törvény időnként felülírja az alkotmányt. A törvény maga sok esetben nem is a hivatali nyelvha sználatról szól, hanem a nyilvános és a kulturális életben korlátozza és szabályozza a nyelvhasználatot. A törvény az államnyelv védelme helyett elsősorban a felügyeleti jogokra koncentrál, és abszurd területeken – mint a kultúra és az egészségügy – próbál ja meghatározni hogy milyen nyelven szólaljon meg valaki először. Az MKP szakpolitikusa példaként említette az egészségügyi intézményeket, mint a szociális- vagy a gyermekotthonok. A törvény itt megengedi az államnyelvektől eltérő nyelvek használatát, az onban a későbbiekben hozzáteszi, hogy a személyzet nem köteles beszélni az adott területen élő kisebbségek nyelvét. Ha egy álláshirdetésnél követelmény lehet az angol és a német nyelv, akkor a magyar nyelv valamilyen szintű ismerete miért nem lehet a felté tel része egy magyarok lakta régióban – teszi fel a kérdést Bíró. A kulturális hirdetések esetén is furcsa helyzetet kínál a törvény, pedig egy kulturális tevékenység egy konkrét célcsoportnak szól - magyarázza a képviselőasszony. A hirdetéseknek és a rek lámoknak először államnyelven kell készülni, és lehetséges az esetleges fordítás. Bíró Ágnes megjegyezte, hogy míg korábban Maďarič miniszter elsősorban az angol és amerikai szavaktól akarta óvni a szlovák nyelvet, addig most már erről nincs szó. Egyes te rületeken – mint például a térképészet – egyenesen kivételek fogalmazódtak meg a világnyelvekkel szemben. Az e mellett szóló érvelés azért is furcsa, mert a szokásjogra épít, míg a földrajzi nevek vitája esetén a parlamentben Berényi József és Szigeti Lászl ó erre való hivatkozását a kormánypárti képviselők elvetették. vissza FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ: Tetszett a képviselőknek a szigorított nyelvtörvény Paraméter.sk 2009, április 16 - 19:49 Elfogadta a szigorított államnyelvtörvé nyt első olvasatban csütörtökön a szlovák parlament. A szlovákiai magyar szervezetek, több szlovák civil szervezet és a magyar külügyminisztérium által is bírált jogszabályt a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a jelen lévő 135 képviselő közül 77en támoga tták. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) javaslatát, hogy a törvény megvitatását szakítsák meg, a többség elutasította. Az előterjesztő, az oktatási minisztérium a törvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolta. Amennyiben a törvény életbe lép, megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Az MKP képviselői szerint a módosított államnyelvtörvény egyebek között ellentétes a Szlovákia által is elfogadott európai kisebbségi és regi onális nyelvi chartával. Marek Madarič oktatási miniszter a vitában azonban ismét azt állította, hogy a megszigorított államnyelvtörvény a kisebbségi nyelvhasználatot nem fogja érinti. A módosított jogszabály szerint egyebek között engedélyezik a kisebbsé gi nyelvek használatát azokban a szociális és egészségügyi intézményekben, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Minden párt és szervezet alapszabályzatát, más hivatalos iratait államnyelv en kell elkészíteni. A más nyelvű változatnak tartalmilag egyeznie kell a dokumentum szlovák nyelvű szövegével. Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. A betűméret nem lehet nagyobb az államnyelven írt szöveg betűméreténél. Az emlékművek, illetve emléktáblák állítóinak ki kell kérniük a kulturális minisztérium kötelező érvényű álláspontját arról, hogy a két szöveg megegyezike. Az államnyelvű és a más nyelvű szövegek sorrendj ét, illetve betűnagyságát a különféle közfeliratoknál, reklámoknál, közléseknél is be kell tartani. Ezt a cikkelyt a szlovákiai vállalkozók kifogásolták. A községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalha tnak meg. Minden nyilvános írásos közlést - legyen szó plakátról, hirdetőtábláról, múzeumi katalógusról, mozi- és színházprogramról - először államnyelven kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Ezen a téren eddig más volt a gyakorla t.
