Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.17 . 19 Amennyiben a parlament véglegesen megszavazza, a szigorított államnyelvtörvény augusztus elsején lép életbe. vissza MIKOLAJ SUMÁKOL, MÉG NEM CSERÉLTÉK LE A HONISMERETI TANKÖNYVEKET Bumm.sk 2009. 04. 16. Ján Mikolaj (S NS) oktatásügyi miniszter kitért az egyenes válasz elől, mikor Szigeti László (MKP) megkérdezte tőle a parlamenti kérdések óráján, mikor kapják meg a magyar tannyelvű iskolák az új honismereti tankönyveket, melyekben már két nyelven szerepelnek a földrajzi nevek. „Nem tudom, mi a g ondja a honismerettel“ – választolt Mikolaj, miután Szigeti megismételte neki a kérdést, mert elsőre nem kapott egyértelmű választ. Mikolaj úgy hagyta el szónoki emelvényt, hogy nem mondta meg a pontos dátumot. A "tankönyvügyet" Ján Mikolaj azon döntése r obbantotta ki, hogy a jövőben a szlovákiai magyar tankönyvekben kizárólag szlovák nyelven legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A rendelet azonnal kiváltotta a szlovákiai magyarság tiltakozását A szlovák parlament Fico pártjának támogatásával tavaly decemberben el is fogadta a módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé teszi a kétnyelvű - előbb a kisebbségi, majd az államnyelvű - megnevezések használatát a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben. Ivan Gašparovič államfő a törvényt megvétózta és visszaküldte a törvényhozásnak de végül az elnöki vétót megtörve másodszor is elfogadta a törvényt a parlament. Ján Mikolaj oktatási miniszter (SNS) a szavazás után azt nyilatkozta, nem fogja figyelembe venni a törvényt, mert pártja megtámadja azt az A lkotmánybíróságon. Egy nappal később megváltoztatta véleményét. vissza Interjú Szarka Lászlóval, az MTA EtnikaiNemzeti Kisebbségkutató Intézetének vezetőjével – Kisebbségeink és az együttműködési logika KárpátInfo 20090417 00:15:00 A magyarmagyar kapcsolatoknak az elmúlt 20 évben kipróbált különböző modelljeiből az tűnik tartósan érvényesnek, amelyik a közösségépítésnek az intézményi bázisát erősíti. Amelyek csupán rögtönzéseket támogatnak, azok elmúlnak. Én a közöss égépítésben meghatározónak tartom azt, hogy térségileg is kiegyensúlyozott szerkezetek jöjjenek létre, hangsúlyozta munkatársunknak adott interjújában Szarka László, az MTA Nemzeti és Kisebbségkutató Intézetének vezetője. Nyilvánvalóan midig is lesz közepe egy kisebbségi magyar világnak. És ez fontos. Például szerintem Ungvár elsőbbsége egyelőre megkérdőjelezhetetlen, ez egy történelmi elsőség. A napi gyakorlati munka áttolódik Beregszászra, ugyanúgy mint Szlovákiában Somorjára, Szerdahelyre, Komáromra. Eze k a térségi magyar közösségek egyrészt valódi identitás közösségek, valóban összetartoznak. Majdnem mindenhol egy kisváros körül szerveződnek. – Mi változott az elmúlt húsz esztendő alatt? – Például az, hogy ezek az identitásrégiók már összetett identitá srégiók, nem tisztán etnikaiak. Még a Csallóköz esetében is tudunk olyan példákat hozni, hogy jelen van egy erőteljes csallóközi identitású szlovák népesség. Ezekről nem tudomást venni egyrészt rövidlátás, vakság, másrészt meg kell próbálni regionálisan ol yan együttműködési felületeket, formákat kialakítani, amelyek le fogják bontani ezeket az országos nagy, nehézkesen irányítható, nehezen mozduló rendszereket. Tehát én arra látok reális esélyt, hogy a kistérségi közös érdekek mentén lehet olyan programokat , pályázatokat, intézményeket építeni, amelyek egyrészt a kisebbségek megmaradását és fejlődését szolgálják, másrészt elősegítik a térség általános fejlődését is. A másik nagy probléma: nem maradhat fent az az állapot, hogy ugyanazon a településen minden p árhuzamosan működjön… Iskola, gazdakör, nyugdíjasklub. A többségi nemzethez tartozók jelentős része ráadásul jól is beszél magyarul, hiszen nem
