Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.16 . 25 Az RMDSZ szeretne társszerzője lenni a bizalmatlansági indítványnak, amelyet a napokban helyezett kilátásba a Nemzeti Liberális Párt (PNL) az átalányadó bevezetése miatt. A PNL aligha utasíthat ja el az ajánlatot, hiszen képviselőinek és szenátorainak száma nem teszi lehetővé a külön akciót. Az egyszerű indítványok esetében az alkotmány nem tartalmaz tételes előírást a kezdeményezők számát illetően. Erről a házszabályok rendelkeznek: a képviselő házban 50 tag aláírására van szükség az indítvány benyújtásához, a felsőházban a szenátorok egynegyedének kézjegyére. A bizalmatlansági indítvány benyújtását az alkotmány részletesen szabályozza. Az alaptörvény előírja, hogy az előterjesztéshez az indítvá nyt a képviselők és szenátorok legalább negyedének alá kell írnia. Benyújtani éppen lehet A Nemzeti Liberális Pártnak hatvanöt képviselője és huszonnyolc szenátora van. Ez azt jelenti, hogy az alsóházban benyújthatnak egyszerű indítványt, a felsőházban v iszont – az eltérő szabályzat miatt – már nincsenek elegen. A PNLnek közel ötszázalékos támogatásra van szüksége, hogy egyszerű indítványt benyújtson, mivel a frakció számaránya mindössze 20,43 százalékos. A két házban összesen kilencvenháromra tehető a liberális törvényhozók száma, ami a képviselők és szenátorok négyszázhetvenegyes összlétszámának 19,75 százaléka. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebbségek képviselői általában a kormányt támogatják, az ellenzékhez a PNLn kívül csak az RMDSZ sor olható. A magyarok érdekvédelmi szövetségének huszonkét képviselője és kilenc szenátora van – az éppen elegendő ahhoz, hogy a liberálisokkal közösen előterjesszen egy bizalmatlansági indítványt. A két alakulat képviselői a helyek 26,33 százalékát foglaljá k el, vagyis alig másfél százalékkal lépik túl az alkotmányban meghatározott küszöböt. Nulla esély az elfogadásra Az alkotmány részletesen rendelkezik a bizalmatlansági indítvány vitájának és megszavazásának módjáról is. Az indítványt a két ház együttes ülésén mutatják be a kezdeményezők, a vitát az ezt követő három nap valamelyikén kell tartani. Az elfogadáshoz, más szóval a beiktatáskor a kormánynak adott bizalom megvonásához a két ház tagjai több mint felének szavazatára van szükség. Ennek a számnak a lig a felével rendelkezik a jelenlegi ellenzék. Az alkotmány ugyanakkor azt is előírja, hogy egyazon ülésszakban – a jelenlegi a nyári szünetig tart – a képviselők vagy szenátorok csak akkor írhatnak alá egy második bizalmatlansági indítványt is, ha az elő zőt elfogadta a két ház, magyarán megbukott a kormány. Ilyen a rendszerváltás utáni parlamentarizmus történetében eddig nem történt. Az is mindössze egyetlen alkalommal fordult elő, hogy egy bizalmatlansági indítványt egyáltalán nem vitattak meg. Az oktat ás marad, a kormány megy címmel tavaly október 29én, vagyis egy nappal a parlamenti
