Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.02 . 9 Vajda ságról Brüsszelben – KONKRÉT INTÉZKEDÉSEKET VÁR A NYUGAT Vajdaságma.info 2009. április 1. [23:38] Szerbia európai uniós integrációjának végigviteléhez konkrét intézkedéseket vár a Nyugat a Vajdaságban élő kisebbségek helyzetének javítására - állapította meg szerdán Brüsszelben Becsey Zsolt (Fidesz) európai parlamenti képviselő az általa szervezett EPmeghallgatáson, amelynek címe az volt, hogy Elfeledtee a Vajdaságot az Európai Parlament. A magyar képviselő, aki tagja volt a térségben négy éve járt tény feltáró bizottságnak, úgy vélekedett, az akkor megállapított nagyon nehéz helyzetben nem történt minőségi javulás, beleértve az incidensek mögötti intoleráns magatartást, illetve a kisebbségek aránytalan helyzetét is. Próbálkozások mindazonáltal vannak - ismerte el. A meghallgatás másik szervezője, Tőkés László erdélyi képviselő zárszavában a tovább tartó félelem és az erőszakos betelepítések megszüntetését sürgette. Sok incidens nem derül ki, mert főleg a szórványvidékeken félnek elmondani, hogy mi történ t valójában, ráadásul a panaszoknak nincs következménye - mutatott rá. Tőkés László beszélt arról is: a balkáni háborúk utáni egyezmények és tervek mindegyike alkalmazta az autonómia elvét, ezért száll síkra a magyarság is. A korlátozott önrendelkezés nagy on fontos a határon túli minden magyar közösség számára - hangoztatta. A meghallgatáson elsősorban emberi jogi szakértők tartottak előadást, köztük Bozóki Antal, ügyvéd, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke, Sonja Biserko, a Szer biai Helsinki Bizottság vezetője, Sonja Licht, egy belgrádi emberi jogi alapítvány elnöke, a szenttamási (Srbobran) Emberi Jogi Központot képviselő Süge Zsolt, valamint Petar Teofilovic vajdasági ombudsman. Becsey Zsolt utóbb a sajtónak úgy nyilatkozott, a felszólalások és a "hivatalosnál hihetőbb" civil statisztikák is azt tanúsítják, hogy a helyzet nem javult. Elmondta, hogy bár a mandátumát hamarosan befejező jelenlegi Európai Parlament nem vitatta meg a tényfeltáró bizottság jelentését, örökül hagyják a témát a júniusi választások után felálló következő képviselőtestületnek. Hozzátette, hogy a következő bővítési biztosnak is foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, amely immár nem magyarszerb probléma, hanem európai. - Az európai építkezésbe nem fér bele olyan vízió, ahol egy másik népet még mindig kollektív bűnözőnek lehet minősíteni, ahol ... ha az EU egyik hivatalos nyelvén beszélnek emberek, bármikor kalkulálhatnak azzal, hogy megverik - fogalmazott Becsey az ülésen. Leszögezte: a multikulturális jel legnek nem elég a fontosságát hangoztatni, annak megőrzéséhez eredményekre van szükség, és az Európai Unió is ezt tekinti a lényegnek a csatlakozási tárgyalásokon. vissza A GYŰLÖLETBESZÉD ÖRÖME ÉS ÁRNYA – Jegyzetek a Hargita Népe szindrómához Transindex 20090402 Biró A. Zoltán Vannak, akik szívesen írnak ilyen szövegeket, és nem nehéz fölfedezni a szövegekben a szókimondás örömét/eufóriáját. Vannak nem kevesen, akik szívesen olvassák ezeket a „szókimondó”, „bátor” szöveg eket. A durva, lekezelő, bántó, nyegle beszéd, az alpári szóhasználat ma már az írott médiában egyáltalán nem ritkaság. Mint ahogy a „másság” burkolt vagy nyílt lekezelése sem az. A civil állásfoglalást kiváltó Hargita Népe cikk (2009. március 4.) a maga „fasisz tázó” és „köpködést” igenlő gyűlöletbeszédével csupán egyik a sorban. Nem egy szerző, nem egy esetben írt úgy, ahogyan a vitatott cikk szerzője tette, a Hargita Népe Kiadó és Szerkesztőség pedig a közlés gesztusával vállalja ezeket a szövegeket. Félreértés ne essék, ebben az újságban nem ez az első ilyen cikk, s ez a kiadó és szerkesztőség korántsem áll egyedül az ilyen jellegű szerepvállalást illetően. A megítélés pedig felemás. Vannak, akik szívesen írnak ilyen szövegeket, és nem nehéz fölfedezni a s zövegekben a szókimondás örömét/eufóriáját. Vannak nem kevesen, akik szívesen olvassák ezeket a „szókimondó”, „bátor” szövegeket. S ha nem is értenek mindenben egyet a szerzővel, vagy akár túlzásnak is tartják esetenként a megfogalmazást, azt azért maguk e lőtt elismerik, hogy „jólesik” mindezt olvasni/hallani. A másik oldalon pedig azok állnak, akik nem írnak
