Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-30
Me H Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.30 . 31 – Fogadják olyan szeretettel őket, ahogy Berde Máriát fogadnák, hiszen az írónőhöz hasonlóan ezek a kis emberek is szórványgyermekek – mondta a lelkész. Az ünnepség a helyi kultúrotthonban folytatódott, Huber András helytörténész helyett elsőként Nyeste László Csaba mutatta be Kackót a jelenlévőknek. Ezt követte Józsa Miklós nyugalmazott enyedi magyartanár A bölcsőhelytől a szellemi szülőföldig. Kackó és Nag yenyed Berde Mária életében című előadása. Józsa Miklós elmondta: Berde Mária Berde Sándor református lelkész harmadik gyermekeként 1889. február 5én született Kackón, tizenkét évig tanult Enyeden, ő volt a Bethlen Gábor Kollégium első lánynövendéke – ezé rt is fontos állomása az írónő életének Kackó és Nagyenyed egy aránt. – Osztálytársai eleget szégyenkeztek, mert ez a vékonydongájú, szeplős lány sokkal többet tudott náluk. Komolyan tanult, készült az egyetemre – idézte jellemzésképpen Szentimrei Jenő ko lozsvári író, költő szavait Józsa Miklós. Elhangzott, hogy Berde Mária 1920 szeptemberétől tíz éven át volt a Marosvásárhelyi Felső Kereskedelmi Leány iskola tanára, ebben az időszakban kapcsolódott be az akkoriban megújuló erdélyi magyar irodalmi életbe. Tagja volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, a Kemény Zsigmond Társaságnak, az Erdélyi Helikon írói tömörülésnek, munkatársa az Erdélyi Szemlének és a Zord Időnek, egyik alapítója az Erdélyi Magyar Írói Rendnek. Józsa Miklós előadása közben Jancsó Miklós é s Rekita Rozália színművész, illetve Nyeste László Csaba lelkipásztor adott elő részleteket többek között Berde Mária Szórványgyermek voltam, Szentségvivők és Enyed az én városom című művéből. A folytatásban Berde László a téma családi vonatkozásairól szá molt be, kiemelve azt az összetartozásigényt, amely a családtagokat jellemzi Svájctól egészen Amerikáig. Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórványügyi előadója az elődeink által ránk hagyott értékek ápolásának fontosságát hangsúlyozta, maj d a dési Aranyeső néptánccsoport szórakoztatta a megjelenteket. Az ünnepségen való közreműködésükért a házigazda szerepét betöltő Nyeste László Csaba Szabó László marosvásárhelyi lelkész által készített linómetszeteket adott át Jancsó Miklósnak, Rekita Roz áliának, Józsa Miklósnak és Berde Lászlónak. vissza Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani – Meghal ott a nemzet, ahol megszűnik az oktatás Szabadság 2 009. március 28. SZERZŐ: NAGYHINTÓS DIA NA Péter Tünde főtanfelügyelőhelyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő tegnap bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. A magyar gyerekek anyanyelvi oktatásának elősegítésére legalább három, kis térségbeli oktatási központot kellene beindítani. Péter Tünde először ismertette a Kolozs megyei oktatási hálózat főbb elemeit, majd tájékoztatott az eddigi megvalósításokról és a közeljövő terveiről. Szabó Gábor tanfelügyelő pedig részletesen mutatta be a megye magyar oktatási intézményeinek helyzetét a magyar tagozatra járó gyerekek számának tükrében. Elhangzott az a megállapítás, hogy megmaradásunk érdekében új kistérségi iskolaközpontokat kell létesíteni, ám a decentralizáció közeljövőben történő életbe léptetésével az önkormányzatok, a helyi közösségek dönthetik el, hol létesüljön ilyen intézmény. A bemutatót követően a hozzászólók vázolták közösségük oktatási gondjait. A számok tükrében A megye magyar vonatkozású köz oktatási gondjainak feltérképezés ére került sor pénteken a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén, ahol Péter Tünde főtanfelügyelőhelyettes és Szabó Gábor tanítókért felelő tanfelügyelő ismertette a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott stratégiát. Péter Tünd étől megtudtuk: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V – VIII. osztályos, 2098 IX – XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Ami a megvalósításokat illeti, szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek any anyelven való tanulását. Ami a terveket illeti, új oktatási központokat kellene ki alakítani, illetve a létező iskolákat erős oktatási központokká kell fejleszteni. Az új központok helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egyegy települése lehetne.
