Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.03 . 34 rendszer reformját, az egypártrendszer maradványainak a lebontását és egy új, kétpólusú kiegyensúlyozott politikai rendszer kiépítését. „Egy ilyen politikai együttműködés csak akkor lehetséges, ha mindkét szervezet élén olyan vezetők állnak, akik azonos irányba kívánják húzni a szekeret – mondta a politikus. – Úgy gondolom, hogy az MPP vezetőinek nemcsak retorikailag, hanem cselekvés szintjén, politikai döntésekben is fel kell vállalniuk azokat az erkölcsi értékeket, amelyeket az elmúlt 20 évben T őkés László nevéhez kötöttünk, és amennyiben a szervezet gyergyószentmiklósi kongresszusán felvetődik a tisztújítás lehetősége, annak fogok szurkolni, aki az MPPt ilyen irányba terelné.” Toró T. Tibor ugyanakkor a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) EMNTből v aló kiválásának okairól is beszélt a Krónikának. Mint mondta, az SZNT és az EMNT viszonya valóban nem volt felhőtlen az elmúlt években, véleménye szerint az együttműködést nem elvi ellentétek, hanem elvi ellentétekbe burkolt személyes ellentétek akadályozt ák. „A közösen kidolgozott működési szabályzat szerint az EMNT küldöttjeinek felét az SZNT delegálja, de sajnos a szervezet képviselői egy ideje nem igazán vettek részt az EMNT munkájában, sokszor működésképtelenné téve testületeit – magyarázta a politik us. – Miközben állandóan arról tárgyaltunk, hogyan lehetne funkcionálisabbá tenni ezt a viszonyt, és mindig azzal váltunk el, hogy közösen fogunk megoldásokat találni, az SZNT egy nagyon kényes pillanatban, az RMDSZszel kötött koalíciós szerződés aláírásá t követően jelentette be, független szervezetként kívánja folytatni. Ekkor sokan az EMNTből úgy érezték: az SZNT cserbenhagyta a szervezetet.” Mint mondta, nem ért egyet Izsák Balázs SZNTelnökkel abban, hogy az RMDSZ és az EMNT választási megállapodása több pontban is kifogásolható. „Az EMNT mindig is törekedett arra, hogy létrehozza azokat az együttműködési területeket a politikai szereplők között, amelyek nélkül az autonómia kérdése nem vihető sikerre. Úgy gondoljuk, csak akkor tudunk előbbre lépni az autonómiakérdésben, ha az összes politikai szereplő megegyezik, és együtt kíván működni ennek érdekében – vázolta a Krónikának az EMNTalelnök. – Az autonómiatörekvések könnyen elbukhatnak a kölcsönös gyanakváson és az egymásra mutogatáson.” Szerző(k): Gyergyai Csaba vissza Gherghel: nincsenek csángómagyarok Krónika 2009. március 03. Helyteleníti a iaşii római katolikus püspök, hogy „idegenek” a magyar nyelvoktatás és misézés fontosságának hangsúlyozásával „viszályt szít anak” a moldvai csángók körében, akiknek többsége szerinte román nemzetiségű. A moldvai egyházfő Tőkés László református püspök február közepén neki címzett levelére reagált, amelyben az európai parlamenti képviselő szóvá tette, hogy a Bákó megyei Szitás falu plébánosa ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli oktatása ellen, és a ministrálástól is eltiltotta a magyarórára járó gyermekeket. Petru Gherghelhez intézett megkeresésében Tőkés úgy vélekedett: „minden igaz hitű keresztény emb er számára elfogadhatatlan, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között, akik semmi egyebet, semmi rosszat nem akarnak, hanem csak azt, hogy atyáik nyelvét megtanulják, és ezen a nyelven dicsérjék az Istent”. A jászvásári püspök a zonban leszögezi: egyházmegyéjében nincsenek csángómagyar gyülekezetek. Az EPképviselő arra emlékeztette a iaşii megyés püspököt, hogy Románia maga is ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, melynek értelmében a csángómagyaro k nyelvét mind kisebbségi, mind regionális minőségében teljes védelem illeti meg; ráadásul a magyar – a román nyelvvel egyenrangú módon – az egyesült Európa egyik hivatalos nyelve. A napokban eljuttatott válaszlevelében Petru Gherghel testvéreinek nevezi a magyarokat, és ama meggyőződésének ad hangot, miszerint mindenkinek jogában áll anyanyelvén dicsérni Istent. „Remélem, egyetért velem abban is, hogy tisztelni kell az emberek kinyilvánított akaratát. Az ön állításával ellentétben a iaşii püspökség kere tében nincsenek csángómagyar gyülekezetek, híveink többsége ugyanis román nemzetiségűnek és katolikus vallásúnak vallotta magát a népszámlálások során” – állapítja meg a moldvai egyházfő. (Egyébként
