Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.03 . 35 miközben a 2002es népszámlálás szerint Romániában összes en 1266 személy nyilvánította magát csángó, Bákó megyében pedig 4317 személy magyar nemzetiségűnek, néprajzkutatók szerint a Moldvában élő csángómagyar közösség lélekszáma 250 ezerre rúg, közülük azonban már csak mindössze 80 ezren beszélnek magyarul). P etru Gherghel szerint Szitáson és a többi moldvai településen senki nem ellenzi a magyar nyelv iskolában, törvényes keretek között történő oktatását, „ha az indokolt és igény mutatkozik rá”. A megyés püspök ezzel egy időben helyteleníti, hogy „idegenek ell enségeskedést és viszályt szítanak” a katolikus hívek között, megpróbálva megzavarni őket nemzetiségükről és nyelvükről alkotott meggyőződésükben. A moldvai egyházfő szerint nem tesznek jó szolgálatot a nyelvjárásuk megőrzésére és ápolására törekvő helyi közösségeknek mindazok, akik „kívülállókként” számukra idegen értékeket kínálnak nekik. Miközben Tőkés László arra kéri a katolikus püspököt, vegye személyes védelmébe a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek, Petru Gherghel a régió szegénységének leküzdése érdekében kéri az EPképviselő támogatását. A iaşii püspök emellett szó nélkül h agyja Tőkés felajánlását, miszerint kész személyes találkozóra a csángóügy megoldása érdekében. Mint arról már beszámoltunk, tavaly meghirdetett csángómentő mozgalma keretében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nemrég Nagyváradon rendezett Csángó Napot. Az e seményen elhangzott: ki kell bővíteni a csángómagyar fiatalok számára indított anyanyelvi oktatási programot, mert a jelenlegi mintegy 1500, magyarul tanuló csángó gyermek mellett csak Bákó megyében még további, közel tízezerre tehető azoknak a csángómagy ar gyermekeknek a száma, akik tudnak vagy értenek még anyanyelvükön. Szerző(k): Rostás Szabolcs vissza Isărescu: 2009ben növekedés várható a román gazdaságban Transindex 20090303 Csak a kormánynak nem szabad bedőlnie a s zakszervezetek béremelési kérésének. A külföldi magánbefektetések csökkenését pedig úgy lehet kompenzálni, hogy hatékonyabban hívunk le uniós pénzalapokat. Mivel nem vásárolt be “rossz” hitelekből, a román bankrendszert kevésbé érinti a gazdasági válság; e hhez hozzájárult az is, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) az idők folyamán egy sor elővigyázatossági rendszabályt foganatosított – jelentette ki előadásában Mugur Isărescu, a BNR elnöke. A gazdasági szakembert pénteken avatták a BBTE díszdoktorává, ez alkalo mból tartott előadást a gazdasági válságról. Közvetett módon azonban a válság érezteti hatását a gazdaságban: egyrészt az export és a külföldi befeketetések csökkennek, nehezebb hitelekhez jutni, a lej pedig gyengül. Ugyanakkor a befektetők bizalma is me grendült a térség iránt, ami pánikhoz és spekulációhoz vezetett a pénzügyi piacon. A szakember szerint mindez nagyfokú bizonytalansághoz vezet – jelenleg senki nem tudja megmondani, hova fejlődik a jelenlegi helyzet. A túlzott óvatosság a cégek és fogyaszt ók részéről pedig csak fokozza a válságot. Isărescu hangsúlyozta, a hazai gazdaság jellegzetességei miatt a válságra adott válasz nem lehet azonos a különféle európai államok, valamint az Egyesült Államok kríziscsomagjával. Főleg amiatt van szükség egye di megoldásra, mert nagy az ország folyómérleghiánya, tehát külföldi finanszírozásra szorul. A szakember elmondta, hogyha nem léptetnek életbe a folyómérleghiány lefaragását célzó politikákat, akkor azt majd a piac fogja megtenni: “hard landing” következ ik, drámai következményekkel a lej árfolyamára és a gazdasági növekedésre. A kormánynak nem szabad engednie a szakszervezetek nyomásának: a fizetésemelések ugyan élénkítenék a gazdaságot, de felpörgetnék az inflációt és megnehezítenék a folyómérleghiány csökkentését. A fiskális politikák szigorítására van szükség tehát, és elsősorban a közszférabeli béremeléseket kell visszfogni. Isărescu a 2009es költségvetés pozitívumaként emelte ki a befektetésekre előirányozott költségvetési forrásokat – ez szerinte jótékony hatással lesz a gazdaság más ágazataira is.
