Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.13 . 9 problémákra, így például az internetes bűnözésre. A főtitkár hangsúlyozta, Magyarország szövetségi hozzájárulása - például Afganisztánban és Koszovóban - eddig is nagyra értékelhető. Magyarország jelenleg 350 katonával vesz részt az afganisztáni ISAFmisszióban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy napjaink legtöbb biztonsági kihívása nem kezelhető katonai eszközökkel. Ezek között van az energiabiztonság, a klímaváltozás, az édesvízkészletek problémája, valamint a migráció. A terrorizmu s kérdésében azonban a NATO katonai feladatai tartósan fennmaradnak. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarország elkötelezett támogatója a NATObővítésének a nyugatbalkáni országokkal. Minél előbb be kell fejezni ezt a folyamatot, ez Európa és a világ érdeke is - hangsúlyozta. Göncz Kinga külügyminiszter a konferenciát megnyitó beszédében arról szólt: ha a NATO sikeresen akar fellépni területén kívül, sziklaszilárdnak kell lennie a szövetségen belül. Ugyanakkor ma már nem kérdés, hogy a NATOnak a területén kívül is fel kelle lépnie - mondta a miniszter. A külső határok biztonsága már nem elegendő garancia a nemzeti biztonságra - fűzte hozzá. Kurt Volker, az Egyesült Államok NATOnagykövete azt fejtegette, hiányzik a szolidaritás az euroatlanti szövetségből, pedig erre nagy szükség volna az új tagok felvétele és a globális kihívások kezelése miatt. Hangsúlyozta, hogy szélesebb együttműködés szükséges a NATO, az ENSZ és az Európai Unió között. Mint megjegyezte, az euroatlanti szövetségnek bővíteni e kell kapacitásait, és amennyire csak lehet, együtt kell működnie Oroszországgal is. Szenes Zoltán volt vezérkari főnök arról beszélt, hogy ki kell alakítani a NATO multinacionális finanszírozásának új formáit, például a nemzetközi misszióknál, hiszen jel enleg a külföldi missziókat az akciót vállaló államok finanszírozzák, ugyanakkor például a NATO reagáló erejének költségeit már közösen állják a tagországok. vissza Bírálják az EU romapolitikáját a magyar képviselők Kitekin tő / Euractiv.hu 2009. március 12., csütörtök Az Európai Bizottság február végén aggodalmát fejezte ki a magyar cigányság miatt, most a magyar képviselők kritizálják az uniós romapolitikát. Kósáné Kovács Magda szerint az Európai Uniónak „egy másik logi kai alapon” kellene foglalkoznia a romák helyzetével. Az MSZP EPképviselője az Európai Parlament sajtószolgálatának adott interjújában beszélt a tegnap megszavazott jelentéséről. Kósáné hétfőn mutatta be az EP plenáris ülése előtt a romák szociális helyze téről és munkaerőpiaci hozzáférésük javításáról szóló jelentését. A képviselők tegnap úgy döntöttek továbbítják a kritikát a Bizottság felé: megszavazták a jelentést. Alig két hete még az Európai Unió szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős bizto sa fejezte ki kétségeit a magyarországi megfelelő helyzetével kapcsolatban. “Mély aggodalommal töltenek el azok a jelentések, amelyek a roma közösségeket Magyarországon és más országokban ért közelmúltbeli támadásokról számolnak be” – írta akkor Vladimir S pidla. Üres szólam az Európai Roma Stratégia? A magyar szocialista képviselőnő szerint azonban azért van szükség a jelentésére, mert az Európai Bizottság által készített Európai Roma Stratégia „inkább szándéknyilatkozat, mintsem stratégia”. Hasonló vélem ényen van az EP két roma származású magyar képviselője, a fideszes Járóka Lívia és a szabaddemokrata Mohácsi Viktória is. A két roma képviselő az EurActivnak adott interjúkban fejtette ki véleményét. Járóka Lívia szerint a Bizottság által kidolgozott doku mentum ugyan alapos, de csak „kevésbé jó ötleteket tartalmaz”, míg Mohácsi Viktória úgy véli, az Európai Roma Stratégia csak egy „best practice collection” (jó gyakorlatok gyűjteménye), amelyekről „mindenki tudja, hogy nem hoznak változásokat”. KözépKele t Európa más! Kósáné rámutatott, a középkelet európai térség helyzete eltér az EU többi részétől. Véleménye szerint ezen országok társadalmait a XX. században három sokk is megrázta, amely minden esetben a szegényebb rétegeket érintette a legjobban.