Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.13 . 10 A sz ocializmust követően „a rendszerváltás társadalmi és gazdasági traumája (…) kettészakította a térség társadalmait; egy az alkalmazkodásban elég jó eséllyel betagozódó nagycsoportra, és egy tagországonként változó, de az egyharmadot is kitevő esélytelen cso portra.” – mondta Kósáné. Ezt követően a bővítés és a mostani gazdasági válság tetőzte a „kirostált” rétegek problémáit. Másképpen kell kezelni a térséget Gál Kinga, a Fidesz EPképviselője szerint is. Az EurActivnak adott interjújában úgy nyilatkozott: „ Két (kisebbségről) beszélhetünk: az egyik, amit mi hozunk KözépKelet Európából, elsősorban tehát az új tagállamok, a másik pedig, amit a régi tagállamok többsége hoz.” A képviselőnő figyelmeztetett, ezen kisebbségeknek, így a romáknak is rendkívül eltérő problémáik vannak, amiket nem szabad „összemosni”, mert akkor a kisebbségpolitika csak általános elveket lesz képes felmutatni, de valós megoldást nem hoz. Új látószög kell Európának Kósáné szerint a romák munkaerőpiaci helyzete „ördögi kör”, mivel többn yire depressziós térségben laknak, ahol nincs munkalehetőség, és egy szakma megtanulásához sincs elegendő alapképzettsége. A képviselőnő szerint ezeket a problémákat nem lehet az EU jelenlegi támogatási politikával orvosolni, mert az mindig a versenyképes, hatékony tevékenységeket támogatja, ami ezen rétegek számára elérhetetlen. „A társadalom legszélén élők számára KözépKelet Európában az első számú megélhetési lehetőség a föld, a mezőgazdasági megélhetés. (…) Ezt Európa nagyon nehezen tudja beilleszteni a támogatási rendszerébe, amelyiknek egészen más a logikája: hatékonyság, versenyképesség, piaci előnyök. Itt viszont arról van szó, hogy embereknek meg kell élni.” – mondta Kósáné. Szociális szövetkezeteket javasol A szocialista EPképviselő ezért azt j avasolja, alakítsanak ki szociális szövetkezetet a romák számára, ahol földet kapnak bérbe uniós támogatással. Bár az interjúban Kósáné úgy vélte, hogy a szakképzés támogatása nem mindig vezet eredményre, mivel a romák többségének hiányzik az alapképzettsé ge, a jelentés mégis adókedvezményt javasol azon vállalkozások számára, akik roma nőknek adnak munkahelyet. A jelentés a helyi foglalkoztatást helyezi a prioritási lista élére, mégis azt kéri a tagállamoktól, hogy „tevékenyebben ösztönözzék a munkahelyek r oma közösségek élőhelyéhez való áthelyezését, valamint a romákat arra, hogy a munkahelyek közelébe költözzenek”. Támogatná továbbá a mikrohitelek juttatását is, amely a szöveg szerint „elindíthatják a legszegényebbeket a személyes felelősség, a vállalkozói készségek és kreativitásuk kifejlesztése útján”. Nem mindig jó az antiszegregáció A jelentésben hangsúlyt kapott az oktatás kérdése. Kósáné szerint nagyon fontos a roma gyerekek nem szegregált oktatása, ami azonban jelenleg problémát okoz. A jelentés s zerint a romákkal foglalkozó intézkedések számos esetben nem javítottak a romák helyzetén. „A tagországok szegregáció leküzdésére szolgáló erőfeszítései ellenére a látszólag a szegregáció leküzdésére szolgáló számos és különböző rendszerek gyakran a társad almi csoportok közötti egyenlőtlenségek kiemelésére szolgálnak, és rendkívül hátrányosan érintik a szegényeket, különösen a romákat, akik lefele tartó spirálba kerülnek.” – olvasható a dokumentumban. A szöveg azonban „megállapítja” azt is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező romák gyakran nem térnek vissza a saját közösségükbe, vagy a közösség már nem fogadja vissza az illetőt. Előfordul, hogy a képzett romák megtagadják a származásukat. Kósáné jelentése szerint ezt a problémát egy olyan „programcsoma ggal” lehetne megoldani, amely „elősegíti és motiválja a felsőfokú végzettséggel rendelkező roma nemzetiségű személyek közösségükbe való visszatérését és a közösségük keretében és érdekében végzett munkát”. Roma csúcstalálkozó rendszeresítése A jelentés több helyen hangsúlyozza, hogy a romák számára az önsegélyezés lehet az egyik legjobb kiút. Egyrészt ösztönözné a képzett romákat, hogy tevékenykedjenek saját társadalmuk érdekében, másrészt felhívja a Bizottságot, hogy „fordítson különös figyelmet a romák önszervező és integrációs politikát támogató erejére”.
