Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-26
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.26 . 45 EUs rendkívüli állam- és kormányfői értekezlet jelentés az európai pénzügyi szektor helyzetéről nemzeti gazdaságélénkítési tervek értékelése a foglalkoztatás alakulása az EUban közös pozíció kialakítása a G20 csoport londoni találkozójára Forrás: VGgyűjtés Résztvevők (a régiós minicsúcson magukat képviseltető országok) Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Románia Szlovákia Forrás: VGgyűjtés VGösszeállítás vissza Itt a z ideje megoldani az euróövezet problémáit Világgazdaság 20090226 Az euró strukturális gyengeségtől szenved: van mögötte központi bank, de nincs közös kincstár, a bankrendszer felügyelete pedig a tagállami hatóságokra hárul. Ezek a fogyatékosságok egyre erősebben éreztetik hatásukat, és hozzájárulnak a válság elmélyüléséhez. A zavarok a Lehman Brothers bukása után kezdődtek. Az európai pénzügyminiszterek 2008. október 12én nyilatkozat közzétételével akarták megnyugtatni a lakosságot, hogy a rendsze r működése szempontjából fontos további bankok bukására nem kell számítani. Közös kincstári intézmény hiányában azonban ezt a tagállamok hatóságainak kellett szavatolniuk. Röviddel ezután súlyos válság alakult ki az Európai Unió azon tagállamaiban, amelyek még nem vették át az egységes valutát. A kialakult feszültség később az euróövezetben is éreztetni kezdte a hatását. Az új tagállamokban a legtöbb hitelt az euróövezetből származó bankok nyújtották, a lakosság által felvett kölcsönök nagyobb hányadát külf öldi valutában folyósították. Ezek a bankok a válság kirobbanása után odahaza kerestek védelmet, ezért repatriálták a tőkét az új tagországokból, emiatt KeletEurópában a valuták és a kötvénypiacok nyomás alá kerültek, a gazdaságok megroggyantak, csökkent a háztartások tartozástörlesztési képessége. A keleteurópai térség bajai által erősen érintett hitelintézetek mérlegpozíciói megrendültek. Időközben kérdésessé vált az egyes tagállamok azon képessége, hogy meg tudjáke védeni a bankjaikat. Az egyes államk ötvények kockázati felárai ijesztő mértékben kezdtek emelkedni. A nemzeti szabályozó hatóságok – a saját bankjaik védelmében – óhatatlanul a „pumpold a saját szomszédodat” lépésekhez folyamodtak. Mindez hozzájárult a feszültségek növekedéséhez. E jelenség ek fényében az egységes valuta meggyőzően bizonyította létezésének előnyeit. Nélküle több, az euróövezethez tartozó ország ma ugyanolyan helyzetben lenne, mint a keleteurópaiak. Görögország például kevésbé szenved a válságtól, mint Dánia, jóllehet az alap vető gazdasági mutatói sokkal gyengébbek. Az euró ugyan nyomás alá került, de állva fog maradni, a gyengébb tagállamok pedig foggalkörömmel ragaszkodnak majd hozzá. Ha létezik veszély, az a legerősebb tagállam, Németország felől fenyeget. Az, ahogyan Néme tország viszonyul a válsághoz, lényegesen eltér a világon másutt látottaktól, ez azonban érthető. Az ország továbbra is a 30as évek emlékének traumája alatt áll: akkor a weimari köztársaság száguldó inflációja vezetett el Hitler hatalomra jutásához. A ném etek ezért elleneznek minden gazdaságpolitikai lépést, amely inflációhoz vezethet, jóllehet a világon mindenütt felismerték, hogy a hitelezés összeomlásának megakadályozása
