Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-26
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.26 . 42 – A pál yázat február 22étől március 15ig van nyitva. Fontos, hogy csak azok pályázhatnak, akiknek bejegyzett gazdaságuk van. Csatolni kell a személyi igazolvány fénymásolatát, a beszerzőtől kapott előszámla fénymásolatát, valamint arról is kell igazolás, hogy a z elmúlt három hónapban a termelő befizette az adót. A pályázatok megvizsgálása után, az alapszabályai szerint, amennyiben megvan a szükséges dokumentáció, senkit nem utasítunk vissza. Idén az odaítélhető összeg akár 10 ezer euró is lehet. Azt javaslom a t ermelőknek, hogy bátran pályázzanak, ugyanis ezt az összeget kedvező visszafizetési idő alatt, amiből hosszú a türelmi idő, vissza tudják fizetni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapban 98 százalékban visszatérül a hitel. Természetesen ezek is euró lapú hitelek, hasonlóak, mint amit a bankban lehet igényelni, azzal a kivétellel, hogy jelentősen alacsonyabb a kamat. Mekkora összegekre lehet pályázni? – Ami a fóliasátrak felállítását, illetve az öntözőrendszerek kiépítését illeti, a maximális összeg, amire pályázni lehet, eléri a 15 ezer eurót, míg a legalacsonyabb összeg, amire pályázni lehet 1000 euró. A Tartományi Mezőgazdaságfejlesztési Alap nem a nagytermelőket, hanem a bejegyzett kisgazdaságokat támogatja, amelyek jelen pillanatban nagy gondokk al küszködnek. Reményeink szerint további lehetőségekkel bővítjük a hitelvonalunkat és hamarosan kilenc területen is pályázni lehet tartományi hitelekre. Idén 3 millió euró áll az alap rendelkezésére, amit hitel formájában kioszthatunk – hallottuk Szabó Jó zseftől. vissza Mindenképpen politikai felelősségről van szó Népújság (Lendva) 25. februar 2009, 53. évf. 8. sz. - Tomka Tibor A parlament kisebbségi bizottságának ülésén elhangzottak alapján a kisebbségi jogok érvényesí tése terén sürgős a változás, a jelenlegi status quo fenntartása csak a már megtizedelt kisebbségek eltűnését hozhatja magával. Roberto Battelli: „Nem hiszem, hogy az ügyfélpultok mögött dolgozók feljelentésével lehetne megfelelő eredményt elérni, ez c sak plusz feszültséget jelentene.” A Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának ülésén, ahol az olasz és a magyar szervezetek képviselői, illetve a bizottság olasz és magyar tagjai a jelenlévő emberjogi biztosnak beszámolta k a nemzetiségi jogok vélt megsértésének eseteiről, egyértelműen kiderült, az őshonos kisebbségeknek biztosított jogok nemzetközi viszonylatban páratlan rendezése szinte semmit sem ér, ha a gyakorlatban az Alkotmány alapján meghozott, megközelítően félszáz törvényben szereplő rendelkezést szinte senki sem tartja be, nincsenek kidolgozva a nemzetiségi jogok érvényesítési útjai. Ez különösen igaz akkor, ha még az állami szervek, illetve kirendeltségei sem tisztelik az említett törvények nemzetiségekre vonatko zó rendelkezéseit. A témát illetően különösen Roberto Battelli, az olasz nemzetiség parlamenti képviselője volt kritikus, ahogy fogalmazott, jóformán eltékozolt évtizedekről lehet beszélni az önállósult Szlovéniában, hiszen az említett törvényi keretek már adottak voltak, a jogok érvényesítése területén azonban sajnos nem történt előrelépés. Az olasz kisebbség képviselője emellett nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a többségi társadalom egyszerűen az évtizedek során és még most sem veszi igazi értéknek a multikulturalitást, a kisebbségek problémái elzárt területen maradnak, nem kerülnek a szlovén közvélemény közelébe sem. Sőt a területet inkább hírzárlat jellemzi, erre pedig a legszebb példa a tengermelléki olasz iskolán nemrég történt falfirkaakció, amel yről egyáltalán nem esett szó a központi médiában, sőt még a rendőrségi jelentésekben sem említették. Eközben a hasonló olaszországi, a szlovén nemzetiséget érő akciókkal tele van a sajtó. Battelli aggasztónak nevezi azt is, hogy a tengermelléken egyértelm űen az olasz kultúrához tartozó értékeknél soha sem kerül előtérbe ezek mivolta, az hogy a szlovéniai olaszokhoz tartozik és közös értéket jelent. Az említettek együttes hatása miatt történhetett meg, hogy a második világháború utáni 30 ezres olasz közössé gből az utolsó népszámlálási eredmények alapján még kétezer sem maradt. Pedig az 1954ben az ún. londoni memorandumhoz mellékelt külön kisebbségjogi statútum éppen ezt volt hivatott meggátolni. Az ülésen nem esett róla szó, de hasonlóak mondhatók el a mura vidéki magyarság vonatkozásában, akár a trianoni szerződést illetően is. És mit hoztak fel az őshonos nemzetiségek a kisebbségi jogok egyértelmű megsértéseként az ülésen? Mindkettő nemzetiség leginkább a nyelvhasználati szabályok be nem tartását említette. Így mindkettő esetben felhozták a közigazgatási egységek, községek kétnyelvű iratainak hiányát, az űrlapok, a határozatok, különböző bizonylatok ugyanis szinte kizárólag csak szlovén nyelven jelennek meg. Hasonló a helyzet a minisztériumok, a különböző ál lami intézmények, így az egészségügyi és a nyugdíjbiztosító, az adóhivatal, a nemzeti földalap esetében is, de
