Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-26
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.26 . 43 említik a földhivatalok, a bíróságok, a posta, a gyógyszertárak, a kórházak szabálytalan, szinte kizárólag szlovén nyelvű ügykezelését is. Az eml ítettek mellett a magyar csúcsszervezet képviselője kiemelte a nemzeti szimbólumok helytelen használatát, a helyi topográfiai jelzések kétnyelvű használatának következetlenségét is. Az igen hosszú – egyéb elemeket is tartalmazó – jogsértések listájának egy ik alapvető kérdése, illetve ebből jóformán származtatható az összes többi megemlített tétel is, mindenképpen a kisebbségek nyelvének ismerete a foglalkoztatásnál. A jelenlévők többsége egyetértett abban, az említett hiánytalanságok, törvénysértések esetéb en mindenképpen politikai, leginkább magasabb szintű felelősség állapítható meg, a kormány, a minisztériumok megfelelő irányítása mellett ugyanis alacsonyabb szinten is működnének a dolgok. vissza A cél egy hatékonyabb támog atási rendszer létrehozása Népújság (Lendva) 25. februar 2009, 53. évf. 8. sz. - Szolarics Nađ Klára Göncz László, magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő gazdasági témában az első képviselői fórumát tartotta meg Lendván. Az újnak mondható véleményn yilvánító találkozót a résztvevők üdvözölték és hasznosnak találták. Lesz idén még fórum Dobronakon, Goricskón, illetve még egy Lendván. A fórum – ezúttal gazdasági témában – a nemzetiségi képviselő közvetlen kapcsolattartásának új formája. A hétfői ga zdasági fórumon a Bánffy Központban Göncz László bevezetőjében vázolta a nemzetiség által lakott határ menti övezet gazdasági, mezőgazdasági és idegenforgalmi helyzetét. A jelen nem kecsegtető, bár valamikor e térség önellátó volt, az ipari is fejlett volt , az emberek munkához tudtak jutni. Az előző rendszer azonban „megviselte” a térséget, külön hatással a magyar nemzetiségűekre, akik zárkózottá váltak. Sajnos nem jellemző az itt élő emberre – gazdasági szempontból – a vállalkozó kedv, a merészség, a magab iztosság. Így az 1970es években kialakult gondolkodásmódon, felfogáson még most sem léptek túl az emberek. Nagyon sok esetben sikertelen volt a szakmaválasztás is, ami legtöbbször családi irányításra történt úgy, hogy a fiatal nemzedék „azért tanult, hogy ne nehéz, fizikai munkát végezzen”. Így fordult elő, hogy a hiányzó és a munkahelyet is jelentő szakmákat nem tudjuk betölteni. Göncz László általános vitaindítójában elmondta: a Muravidék mintegy 20 – 30 százalékos lemaradásban van Szlovénia többi részéve l szemben, ezen belül a nemzetiségileg lakott határövezet lemaradása még nagyobb. A képviselői fórum lehetőség arra, hogy a résztvevők hozzászólásai segítsék megtalálni azt az utat, mely a jelenlegi helyzettől való elmozdulást jelenti. – Tudjuk, hogy a nem zetiség gazdaság alapjait serkenteni hivatott támogatási, azaz kölcsönrendszer nem érte el célját, hiszen a feltételei tarthatatlanok. Ezen kell változtatni és véleményem szerint egy szakmai csoportot kinevezni, mely felméri a nemzetiségileg vegyesen lakot t területek helyzetét, illetve netán irányt ad a fejlődés felé. S akkor kell ehhez megfelelő támogatási rendszert alkalmazni – mondta többek közt Göncz László. Anton Balažek, Lendva község polgármestere elmondta, hogy a kölcsönrendszer idejétmúlt támogatás i rendszer, ide jó projektek kellenek, és ehhez az állam, vagy a köz- és magántőke által biztosított magtőke (vissza nem térítendő pénzek) szükségesek. Valamint nagyobb, piaccal rendelkező vállalatok, akik körül a kisvállalkozók, iparosok, termelők tömörül nének. A térségnek nyitnia kell. – Üdvözlöm ezen eszmecserét. Kiindulópontként azonban a község 2013ig már kidolgozott fejlesztési tervét kell venni, melyet támogat a községi tanács és az önkormányzat is. Fontos, hogy a célok megvalósításához stratégiai p artnert is találtunk: a Naftát az energetikai fejlesztési pillérhez, a Sava Kranj céget az idegenforgalmi pillérhez és a Luka Koper céget az iparilogisztikai pillérhez. A közösség közös feladata pedig az, hogy aktivizáljuk a helyi vállalkozási potenciált – mondta Anton Balažek polgármester és hozzátette, hogy véleménye szerint nem a politikai szervezetek elsődleges feladata az, hogy gondolkodjanak a konkrét gazdasági ügyekről. A politika feladata az, hogy a vállalkozáshoz megteremtse a serkentő körülmények et, feltételeket. – Véleményem szerint kevés a kommunikáció közöttünk, s a nemzetiségi politikai szervezetnek is magáénak kell tekintenie a község fejlesztési programját, mert egyedül ez jelenti a kiutat. A határon átnyúló projekteknél a nemzetiségnek dönt ő szerepe lehet – mondta még lapunknak Balažek. Mursics József a fórumon megkérdezte, tudjuke egyáltalán, mi a gond nemzetiségi terségben. – Azt gondoltam, hogy tudjuk, de nem tudjuk, ez biztos. A mai beszélgetés témája a gazdaságról szólt volna mélyebben , de ezt nem lehet csak leszűkíteni a nemzetiség térségére, hanem globálisan kell gondolkodni, dolgozni. A probléma abban is rejlik, hogy azt gondoljuk, csak nekünk van problémánk, és ez a legnagyobb. S ebből nem akarunk kitörni, és nem akarunk kreatívan d olgozni.
