Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.25 . 41 meg tudja élni az emberi élet teljességét, ahhoz biztonságot kell szolgálta tni, és egy kisebbség számára, aki eleve hátrányos helyzetben van a többséggel szemben, bizonyos többletjogosítványokkal kell ezt biztosítani, beleértve a kollektív jogokat is, az autonómiához való jogot, a kollektív cselekvéshez való jogot. Nem véletlen , hogy a liberálisoknál vannak nagy számban a kisebbségek képviselői: katalán, baszk, osztrák, horvát képviselők, tehát itt érzékelhető, hogy van egy nagyfokú érzékenység a probléma iránt. De nem csak erről beszélek: a Zöld Pártiaknak is van egy vonulata, akik kisebbségek képviseletét vállalták fel a parlamentben. Azt hiszem, hogy akkor járna el a leghelyesebben az RMDSZ, ha mindenütt lenne képviselője, vagy legalábbis a Liberálisoknál és a Néppártnál egyaránt lenne képviselője. Vane precedens hasonló, t öbbideológiájú betagolódásra? Több precedens is volt, elsősorban éppen etnikai pártok esetében, mert ugye ha egy etnikai párt működik egy országban, az világnézetileg nem egységes, mert a kisebbséghez tartozó emberek is sokfélék: konzervatívak, liberális ak, szociáldemokraták, és így megosztják magukat. Nem etnikai pártok esetében is volt erre példa, például egy olasz liberális, kereszténydemokrata pártalakulatnak a liberális része nálunk van, a másik része pedig a Néppártban, tehát ezt semmi nem tiltja . Erre van tapasztalat, az én frakcióvezetőm egyébként ezt komolyan szorgalmazta is, nagyon szerette volna, mert számunkra ez egy komoly elvi kérdés is, szeretnénk minél határozottabban fellépni a kisebbségek érdekeiért. Tegyük félre az illúziókat. Mekko ra reális mozgástere lehet néhány tucatnyi, a kisebbségi jogok iránt elkötelezett EPképviselőnek? A kisebbségi témákat bevinni a plenáris ülés napirendjére nagyon nehéz. Éppen ezért volt fontos, hogy a nagy frakciók, a konzervatív, szociáldemokrata és liberális, támogassák, vagy legalábbis a háromból kettőnek támogatnia kell ahhoz, hogy egyáltalán napirendre kerüljön. Ebben kulcsszerepet játszott a kisebbségi INTERGROUP. Van ennek a csoportnak súlya? Milyen magyar politikusok dolgoznak még az INTERGRO UPban? Ez egy nagyon fontos csoport, mert itt folyik érdemi műhelymunka és előkészítés, frakcióközi lobbizás annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket föl tudjuk vetni. Célunk az, hogy tartalommal töltsük meg azt a nagyon fontos mondatot, ami a Lisszabo ni Szerződésben szerepel, és reméljük, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadásával kötelező joganyaggá válik az EUban, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a kisebbséghez tartozó személyek jogait. Ez egyelőre üres. De fontos, mert ez azt jelenti, hogy ezen a jogalapon már a luxemburgi Európai Bírósághoz lehet fordulni. Bárki, aki úgy érzi, hogy az EUban nem biztosították neki, mint kisebbséginek a kisebbségi léthez tartozó jogait, az oda fordulhat. És a Bíróság ítéletei fogják kijelölni, remélem, pozi tív módon – tehát ebben van egy kockázat, de reméljük, hogy a Bíróság méltányos módon fogja meghatározni, hogy XYnak, mint kisebbséginek a jogegyenlőséghez és diszkriminációmentes élethez való jogát biztosítottae az adott ország vagy nem. Fontos az, ho gy amennyiben kiderül, hogy nem biztosította, akkor azt is előírja, hogy hogyan kell biztosítani. Például nyelvhasználattal, szabad iskolaválasztással, iskolák létrehozásával. Tehát ez attól a pillanattól kezdve működik, ha a Lisszaboni Szerződés életbe lé p. A csoport elnöke Tabajdi Csaba, magyar szocialista képviselő, ebben fejt ki tevékenységet Gál Kinga Fideszes képviselő, illetőleg Tőkés László és Sógor Csaba is tagja. Bauer Edith Szlovákiából is résztvesz a munkában. Én a csoport egyik alelnöke vagyo k. Mi folyik kisebbségi téren az EPben, egy hősies barikádharc utolsó csatái zajlanak vagy hosszas, keserves szalámipolitikára kell berendezkednünk? A romániai magyarok úgy tekintik, hogy a dolgok nagy része már meg van oldva, de ez valójában nem becsa páse?
