Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.25 . 40 „A fizetésképtelenség az utolsó fázis” – mondta, s kifejtette: még a nehéz költségvetési helyzetbe került orszá gok esetében sincs veszélye annak, hogy nem tudják teljesíteni visszafizetéseiket. A keleteurópai országok valutái az utóbbi időben erősen gyengültek az euróval szemben, miközben fokozódott a félelem, hogy a pénzügyi válság kiterjed és elmélyül, egy olyan méretű krízist okozva, amely az 1990es évek végén az ázsiai államokat sújtotta. Az utóbbi hónapokban IMFhitelért folyamodó Magyarország és Lettország egyaránt az Európai Unió tagja, de egyik országban sem az euró a fizetőeszköz. Marek Belka kifejtette : az EUnak meg kell erősítenie saját költségvetését, hogy támogatni tudja a bizonytalan helyzetű tagországokat, az euróövezeten kívül is. „Ennek kell az első védelmi vonalnak lenni” – szögezte le, s hozzátette, hogy az Európai Központi Banknak ezenkívül d evizacserelehetőséget kellene biztosítania az euróövezethez csatlakozni szándékozó államok számára. Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa úgy nyilatkozott: szükségessé válhat, hogy az EU újabb keletközépeurópai országokra terjessze ki a pénzügyi seg ítségnyújtást. Elemzők szerint Litvánia és Románia lehet a következő két ország, amelyiknek szüksége lesz az EU és az IMF támogatására. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza INSTANT AUTONÓMIA, AZ NINCS Transindex 20090225 Bes zélgetés SzentIványi István liberális EPképviselővel Arról, hogy a Néppártiaknál olyan pártok tudnak befolyással bírni, “akik belpolitikai okok miatt nagyon idegenkednek a kisebbségi vagy nemzetiségi jogok elismerésétől”. Hogy ítéli meg, az RMDSZ szám ára melyik stratégia lenne középtávon kifizetődőbb, a jelenlegi kiszámíthatóságra, biztonságra törekvő, ami Néppártiságot jelent, vagy egy bonyolultabb, kiszámíthatatlanabb, de maximalizáló “többfrakciós”? Nekem ebben egy nagyon határozott és kialakult á lláspontom van, én úgy ítélem meg – természetesen nem akarok beavatkozni az RMDSZ belügyeibe – hogy a leghasznosabb stratégia ez a befolyásmaximalizáló stratégia, amelyik arra épül, hogy minél több helyen legyenek jelen az RMDSZ képviselői az Európai Parl amentben és minél több csatornát, kapcsolatrendszert tudjanak használni. Amit eddig használtak, az működik, de nagyon sok korláttal. Azt látni kell, hogy az RMDSZ képviselői részei a Néppártnak, ezen belül a román delegáció tagjai, ez a helyüket is kije lölte a Néppárton belül is meg a román delegáción belül is. A román delegációnak a kisebbségi tagjai, tehát a kevésbé jelentős pozíciókhoz tudtak csak hozzáférni, a jobbakat a román Néppárti kollegák vitték el előlük, másrészt pedig egy olyan politikai köz egben tevékenykednek, ahol nem kifejezetten érzékeny a kisebbségi kérdés. Itt meghatározott pártok vannak, akik nagyon idegenkednek a kisebbségi vagy nemzetiségi jogok elismerésétől, belpolitikai okok miatt. Most nem csak a román Demokrata Pártról beszél ek, hanem ilyen a spanyol Néppárt, ilyen a francia UMP, Sarkozy pártja – ezeket emelném ki elsősorban. Nem a magyarokkal van bajuk, nem is értik, nem is ismerik ezt a problémát. A spanyoloknál a baszk és a katalán kérdés határozza meg a viszonyt, a franc iáknál a breton és a korzikai, de vannak görögök is szép számmal. Tehát olyan képviselők, akiknek nem elvi ügy a kisebbségi jog, hanem egy nagyon is élő belpolitikai probléma, és ők azt gondolják, hogy ennek az megoldása az, hogy a kisebbségeknek semmi ext ra jogot, vagy többletjogosítványt nem kell adni, hanem tagozódjanak be, asszimilálódjanak, integrálódjanak. Ez nem minden frakcióra igaz. Nem akarok reklámot csinálni a liberálisoknak, de aki ismeri az Európai Parlamentben a liberálisok működését, tudja , hogy a liberálisoknak az emberi jogokkal kapcsolatban és ezen belül a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is egy kifinomult álláspontjuk van. Úgy ítélik meg, hogy ahhoz, hogy valaki
