Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.25 . 20 MTI| 2009. február 24.| A politikai elemző szerint a középeurópai liberalizmus követői elsősorban azért kénytelenek megkérdőjelezni saját politikájukat, mert egy ideig nem akarták elhinni, hogy őket is eléri a válság. Most pedig továbbra is azt hang oztatják, hogy a válságra adott legjobb válasz, ha a "liberális recept" szerint folytatják a politizálást: elítélik az állam visszatérését a piacok szabályozásában és a protekcionista próbálkozásokat. A keletieurópai liberálisok "az utolsó hívők" – fog almaz Rupnik, de ők maguk sem úszhatják meg a válságot; erre példa a csőd közeli helyzetbe került Magyarország és Lettország. De a külső ok mellett egy belső ok is véget vet a liberalizmusnak a régióban, ez pedig a szociális húrokat pengető populizmus, amely Lengyelországban a jobboldalon, Szlovákiában viszont a baloldalon jelentkezik. A keleteurópai országoknak azért lesz nehéz elbúcsúzni a liberalizmustól, mert a diktatúra lebontása után 1989ben maguk választották ezt az utat - véli az elemző. Emlé keztetett arra, hogy a politikai liberálisok számára a liberalizmus elsősorban a szabadság- és az emberi jogokat jelenti, a gazdasági liberálisok számára pedig a piac mindenhatóságába vetett hitet – szemben az előző rezsim tervgazdálkodásával. Külön han gsúlyozta: KeletEurópában – ahol a jelző nélküli liberalizmus nevében sokkterápiát alkalmaztak – nem is értik meg, hogy Franciaországban a liberalizmusnak negatív kicsengése van. Rupnik szerint a "liberális radikalizmus" választása nem egyszerűen egy ideológiai irányvonal volt, hanem a keleteurópaiak jól felismert érdeke: azok az országok, amelyek gyors liberális reformokba kezdtek, tíz év alatt a nyugateurópai országok növekedési arányának dupláját vagy tripláját érték el. Éltek "komparatív előnyei kkel", az alacsony adókkal és fizetésekkel, a rugalmassággal. De mivel tőke nélkül kellett kapitalizmust csinálniuk, külföldről voltak azt kénytelenek bevonni, kiszolgáltatva teljes gazdaságukat a nyugati befektetőknek és a nemzetközi piacnak. A válság a latt azonban ezekből a korábbi előnyökből hátrány lett – mutatott rá a francia politológus. Rupnik elsősorban a balti és a középeurópai országokat tekinti liberálisoknak, a Balkán és a volt Szovjetunió egykori tagállamai más utat választottak. Véleménye szerint a legradikálisabb liberálisnak jelenleg Lengyelország és Csehország tekinthető. Hozzájuk tartozott egy ideig Magyarország is, de az elmúlt években már kevésbé volt liberális. Az átmenet igaz sikertörténetét azonban két teljesen ellentétes model l alapján Szlovénia és Észtország produkálta. Ez utóbbi állam volt a keleteurópaiak közül a legliberálisabb, s ezzel a befektetők legkedveltebb országaként "Európa Hongkongjává" vált. Szlovénia viszont már az előző rendszerben elindította a reformokat, így nem volt szüksége sokkterápiára. Kevertebb berendezkedésű országot hozott létre erős állami szektorral és fokozatos privatizációval, azaz a tőke lassú beengedésével. Az eurózónába mégis ő lépett be elsőként, és a térségben Szlovéniában a legmagasa bb az egy főre jutó GDP – érvelt az elemző. vissza Nincs előrelépés a szlovénhorvát határvitában Index 2009. február 24., kedd 18:45 | Nem jutott előre a szlovénhorvát határvita megoldásában a két ország miniszterelnöke . Az egyórás megbeszélés után Borut Pahor szlovén kormányfő kijelentette, hogy "a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állására való tekintettel már maga a találkozó is eredménynek számít". A felek annyiban azért megállapodtak, hogy fenntartják a kapcsolatot. Ljubljana és Zágráb között egyebek közt az Adria északi részén található Piraniöböl felosztásának kérdésében van vita, amely a szlovén ellenlépések miatt decemberben megakasztotta Horvátország közeledését a NATOhoz és az Európai Unióhoz. Ugyancsak vitáj uk van a Zumberakhegységen át vezető szárazföldi határral kapcsolatban. vissza
