Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.25 . 11 Strasbourgi szakértők a rass zizmus elleni magyarországi védelemről - DOKUMENTUM 2009. február 24., kedd (MTI) - A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) fajgyűlölet- és intoleranciaellenes bizottsága (ECRI) kedden tette közzé jelentését a rasszimussal szembeni védelem magyaro rszági helyzetéről. A jelentés teljes terjedelmében a http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/ecri/Countrybycountry/Hungary/HUNCbCIV2009003ENG.pdf internetes oldalon férhető hozzá angolul. Az alábbiakban a jelentés ET által elkészített összegzését ismertetjük. ECRIJELENTÉS (negyedik monitoring kör) - ÖSSZEGZÉS Az ECRI harmadik Magyarországról szóló jelentésének 2004. június 8án történt közzététele óta a beszámolóban foglalt területek számottevő részében valósult meg előrelépés. 2003 . decemberében fogadták el az Egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényt, amely a közjogi és magánjogi viszonyok számos területén tiltja a hátrányos megkülönböztetést összesen tizenkilencféle alapon, beleértve a faji hovatartozást, a bőrszínt , a nemzeti, a nemzetiségi vagy etnikai származást, az anyanyelvet és a vallási meggyőződést, ezt követően pedig 2005. február 1én létrehozták az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely az egyének számára közvetlen lehetőséget ad a tiltás megsértése miatti pana szok orvoslására. A testület létrehozatalát nagy érdeklődés kísérte a magyar társadalomban, már az első évben több mint 500 panaszt nyújtottak be, ez a szám pedig azóta is töretlenül emelkedik. A Törvény tartalmaz egy jelentős újítást is a magyar jogrend szerben, amennyiben nemkormányzati szervezetek is felléphetnek felperesként olyan esetekben, amikor valamilyen rendelkezést diszkriminatívnak tartanak, még akkor is, ha még nem történt semmiféle egyéni sérelem, valamint a bizonyítás terhének a megosztását , aminek az a célja, hogy enyhítsék azokat a nehézségeket, amelyekkel a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak szembe kell nézniük sérelmeik bizonyítása során. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság mint jogorvoslati lehetőség - amely jogosult arra, hogy a törvény ellen vétőkre bírságot szabjon ki, és közzétegye azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyek megsértették az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat - párhuzamosan vehető igénybe más jogorvoslati lehetőségekkel, mint például kártérítési per indítása, ha ped ig állami hatóságok is érintettek, az Országgyűlési Biztosokhoz is lehet fordulni. A hatóságok emellett fontos olyan új jogszabályokat is hoztak, amelyek javították a magyarországi menekültellátási rendszert, különösen azzal, hogy a menedékes státuszt kapott személyek szinte ugyanazt a védelmet élvezik, mint a menekültek. A gyermekkorú menekültek és menedékkérők ma már jogosultak, sőt kötelesek a kötelező iskolai képzésben részt venni, a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételek mellett, attól a nap tól kezdve, hogy beadták menedékjogi kérelmüket. Lényeges, hogy azoknak az eseteknek a számát is korlátozták, amelyekben az állampolgársággal nem rendelkező személyeket idegenrendészeti őrizetben lehet tartani a bevándorlási törvények alapján, és ezekben az esetekben is jelentősen lerövidítették az őrizet maximális időtartamát. 2007. júniusában az Országgyűlés határozatot hozott a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv, amely meghatározta a cselekvési kereteket több olyan területen, ahol a r omák hátrányos megkülönböztetést illetve hátrányokat szenvednek el a mindennapi életben. Ez a határozat számos olyan intézkedéssel együtt született, amelyeket az utóbbi években hoztak azért, hogy javítsák a romák helyzetét olyan területeken, mint például az oktatás és a foglalkoztatás. Különösen nagy jelentőségű intézkedések történek az oktatási rendszerben, ahol lépéseket tettek a szegregáció megszüntetése érdekében azzal, hogy megkönnyítették a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratását , szigorúbb követelményeket írtak elő az önkormányzatok számára a iskolakörzetek határainak meghúzásában, illetve az osztályok megszervezésében az iskolákon belül, és új tudásteszteket állítottak össze, melyek célja a kulturális különbségek és a társadalmigazdasági hátrányok hangsúlyosabb figyelembe vétele a gyermekek által mutatott fejlődés értékelésében. Az elmúlt években a területet érintő lényeges bírósági döntések is születtek, többek közt az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezései alapján. Annak érdekében is történtek intézkedések, hogy növeljék a rendőrség roma munkatársainak számát. A kisebbségi önkormányzatok területén az elmúlt választásokat megelőzően végrehajtottak egy intézkedéssorozatot, ami bizonyos mértékig megakadályozta a re ndszerben korábban észlelt visszaélések megismétlődését. Ami a roma kisebbséget illeti, az ő hátrányaik olyan természetűek, hogy hosszú távú, intenzív erőfeszítésekre lesz szükség ennek a megváltoztatásához; bár számos eddigi intézkedésnek pozitív hatása l ehet, ezeket folytatni kell, bizonyos esetekben pedig fel kell erősíteni ahhoz, hogy az eredmények tartósak legyenek. A foglalkoztatás területén számos kezdeményezés indult, gyakran azzal a kettős céllal, hogy segítséget nyújtsanak az álláskeresésben, ill etve új szakképzettség megszerzésében, ezek az intézkedések azonban gyakran rövid távúak, és egyszerre csak kevés roma számára jelentenek tényleges segítséget. A gyakorlatban a romákat továbbra is aránytalanul nagy munkanélküliség sújtja, az álláskeresésb en pedig hátrányos megkülönböztetéssel kell megküzdeniük. Az oktatás és a lakhatás területén a központi hatóságok erőfeszítéseinek sikerét sok esetben
