Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.24 . 19 Amennyiben a dokumentumban bármit is megváltoztatnak, a Vajdasági szociáldemokrata Liga megvonja a támogatást, írja a Blic online. Čanakék többet szerettek volna elérni az okmánnyal, ám a Demokrata Párt javaslata a legtöbb, amit e pillanatban át lehetett vinni, mondta egyebek között a B92 TV egyik műsorában. Értékelése szerint Vajdaság és Koszovó semmiben sem hasonlítható össze, csak a nevükben annak idején, mert mind a kettő autonóm tartomány volt. Most azt mondják, hogy Vajdaság is el akar szakadni, mint Koszovó. Ezt belős használatra találták ki, mondta Čanak, s hozzátette, hogy Vajdaság polgárai az elszakadást nem akarják. vissza Szlovákmagyar értel miségi konzultációk a nemzeti kisebbségekről Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága/Pozsony, 2009. február 24., kedd (MTI) - Szlovákia és Magyarország kisebbségvédelmi rendszere alapvetően különbözik egymástól, miközben mindkét államban van mit javítani ezen a téren - erre a következtetésre jutottak annak a szlovákmagyar kerekasztalnak a résztvevői, akik hétfőn este tanácskoztak Pozsonyban. A zárt ajtók mögött megtartott kerekasztalmegbeszélés után nyilvános vitaestre került sor a szlovák f ővárosban. A résztvevők szándéka szerint az értelmiségi tanácskozások a jövőben rendszeressé válnak, s olyan munkacsoportot hoznak létre, amely elemzéseket készít. A tervek alapján a dokumentumokat a két ország kormányzati szerveinek is át kívánják nyújta ni, illetve egy részük eleve az ő megrendelésükre készülne - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden. A tanácskozásra a szlovákiai IVO társadalomkutató intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai, valamint Kisebbségkutató Intézeté nek szervezésében került sor. A mintegy 30 résztvevő között ott volt egyebek között szlovák részről Martin Bútora, Grigorij Meseznikov, Stefan Sutaj és Peter Zajac, szlovákiai magyar részről Öllős László, Huncík Péter és Petőcz Kálmán, Magyarországról pedig Szarka László, Tamás Pál és Jeszenszky Géza. "Néhányan a túlpolitizáltságban látják a rossz helyzet egyik okát, tehát abban, hogy a civil kezdeményezések nem jelennek meg kellő hangsúllyal" - nyilatkozta a lapnak Szarka László történész. vissza Strasbourgi szakértők: a rasszizmus ellen nem elég hatékony a magyarországi védelem Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2009. február 24., kedd (MTI) - Lehetetlenné teszi hatékony jogszabályok életbe lépt etését a rasszista megnyilvánulásokkal szemben Magyarországon a véleményszabadság alkotmányos védelmének magas foka - állapította meg kedden közzétett jelentésében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) fajgyűlölet- és intoleranciaellenes bizottsága ( ECRI). "A magyar jogrendszerben kizárólag a rasszista megnyilvánulások legszélsőségesebb formái büntethetők, például a közvetlen erőszakra való uszítás, (és) ezek a követelmények annyira magas szintűek, hogy tulajdonképpen szinte soha nem alkalmazzák ( a jogszabályokat)" - írta terjedelmes országjelentésében a 2002ben létrehozott, független szakértőkből álló testület, amely már öt évvel ezelőtt is készített jelentést Magyarországról. A dokumentum összeállítói hangsúlyozták, hogy az a 2008. június 20i helyzetet mutatja be, későbbi tapasztalatokat nem vesz figyelembe. Az ECRI megállapította, hogy az öt évvel ezelőtti helyzethez képest számos előrelépés történt: elfogadták az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényt, olyan hatóságot hoztak létre, amely az egyének számára közvetlen lehetőséget ad a panaszok orvoslására, 2007 júniusában pedig országgyűlési határozatot fogadtak el a Roma Integráció Évtizede program stratégiai tervéről. A strasbourgi szakértők azonban felhívták a fi gyelmet arra: a roma kisebbség hátrányai olyan természetűek, hogy hosszú távú, intenzív erőfeszítésekre lesz szükség a helyzet megváltoztatásához. Összegzésük szerint a romákat aránytalanul nagy munkanélküliség sújtja, az álláskeresésben hátrányos megkülön böztetéssel kell megküzdeniük, az oktatás és a lakhatás területén pedig a központi hatóságok erőfeszítéseinek sikerét sok esetben meggátolja az a mód, ahogyan a helyi hatóságok az intézkedéseket a gyakorlatba átültetik. "A roma családokat a helyi hatós ágok diszkriminatív szabályokkal és gyakorlatokkal fosztják meg a szociális alapon adandó lakhatás lehetőségétől, a roma gyermekeket pedig továbbra is sújtja az iskolai elkülönítés" - olvasható a dokumentumban. A legutóbbi jelentés óta különösen nyugta lanító fejlemény Magyarországon - állapította meg az ECRI , hogy jelentősen fokozódott a közbeszédben tapasztalható rasszizmus.
