Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.24 . 20 "A sajtóban és az interneten rendszeresen jelennek meg antiszemita cikkek, a romaellenes közbeszéd pedig láthatóan egyre el terjedtebb és virulensebb. Különösen az egyik radikális jobboldali csoport létrehozása és egyre erősebb jelenléte keltett komoly aggályokat a civil társadalom és a kormány tagjaiban, nemcsak a csoport nyíltan cigányellenes és antiszemita megnyilvánulásai m iatt, de amiatt is, hogy olyan félkatonai stílusú egyenruhát és jelvényeket viselnek tagjai, amelyek erősen emlékeztetnek arra a jobboldali pártra, amely rövid időre megszerezte a hatalmat a második világháború idején, és amelynek az uralma alatt több tíze zer zsidót és romát gyilkoltak meg" - olvasható az ECRIjelentésben. Ennek összeállítói szerint "legalább egy olyan faji indíttatású erőszakos cselekmény történt, amelyet esetlegesen hozzá lehet kapcsolni ennek a csoportnak a rasszista megnyilvánulásaihoz" . A fajgyűlölet- és intoleranciaellenes európai bizottság értékelése szerint a véleményszabadság nagyon magas szintű alkotmányos védelme lehetetlenné teszi a hatóságok számára, hogy hatékony jogszabályokat léptessenek életbe a rasszista megnyilvánulás okkal szemben. "Bár egyrészről igaz, hogy a jogszabályok önmagukban nem tudják megakadályozni a rasszista hozzáállást, a Magyarországon érvényes, szinte korlátlan szólásszabadság megnehezíti azt a munkát, amelynek célja egy saját tagjaival szemben nyit ottabb és toleránsabb társadalom létrehozása " - hangsúlyozta az ECRI. A testület "határozottan ajánlja", hogy a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják felül azt, mennyire érvényesülnek a Magyarországon hatályos, rasszista megnyilvánulások elleni jog szabályok. Azt is javasolja az ECRI, hogy a magyar illetékesek állítsanak fel országos, független követőrendszert, amellyel figyelemmel kísérhető és biztosítható, hogy az iskolafenntartók eleget tegyenek a központilag meghozott előírásoknak. E rendsze rnek különösen abban kell hatékonynak lennie, hogy tartsák tiszteletben a szegregáció tilalmát. vissza Kettészakadhat Európa Világgazdaság 20090224 Meglehetősen komor jövőképekkel riogatva sürgette több politikus, vezető tisztviselő és piaci szereplő a kelet- és keletközépeurópai térség bankjainak nyugati segítséggel történő feltőkésítését. A régió kormányainál és korábban az EUnál is segítségért „kalapozó” Ausztria (VG, február 12., 4. o.) után a hét végén Robert Zoell ick, a Világbank elnöke a nyugateurópai államok együttes segítségét sürgette a pénzintézetek stabilizálásához, és Gordon Brown brit kormányfő is azonnali beavatkozásért emelt szót. A helyzet megítélése ugyanakkor korántsem egyértelmű: miközben egyes elemz ők és döntéshozók szerint a régiónkbeli pénzügyi instabilitás az itt érdekelt nyugati bankok miatt egész Európára nézve súlyos fenyegetést jelent, mások teljesen eltúlzottnak tartják a lakossági és vállalati törlesztőképesség összeomlását vizionáló szcenár iókat. A vélemények a térségi bankszektor kisegítésének költségeivel kapcsolatban is megoszlanak. A Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában már az EU esetleges gazdasági kettészakadásával is számot vető Zoellick szerint 120 milliárd dollárra lenne szüksé gük a bankoknak az adósságállományok átütemezéséhez, osztrák piaci becslések 150 milliárd, a térség egyik fő szereplőjének számító UniCredit pedig egyenesen 400 milliárd euróról beszél. A régiós bankszektorban jelentős kockázatok halmozódtak fel az elmúlt években, és ez most a hitelfelvevők fizetőképességének drasztikus romlásában jelentkezik – mondta lapunknak Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója. A válság és a túlzott eladósodás, valamint a nem kellően kezelt devizakitettség egy aránt hozzájárult a folyamat megindulásához. További gond, hogy egyes hitel- és befektetési termékek kockázataival nemcsak az ügyfelek, hanem az azokat értékesítő bankok és ügynökhálózatok sem voltak tisztában. Jaksity ugyanakkor túlzásnak tartja, hogy az EU legfőbb mumusát KeletKözépEurópában keresik, ugyanis az európai bankok teljes kitettsége a régióban 1600 milliárd euró, és az ebből származó hitelezési veszteségek nagyon pesszimista forgatókönyv szerint sem lesznek 200300 milliárd eurónál magasabbak . Ha figyelembe vesszük, hogy egyegy nyugateurópai bank megmentése akár 100 milliárd eurójukba is belekerül az adott ország adófizetőinek, akkor a régiós számla nem tűnik annyira magasnak. A szakember elsőként Ausztriát emelte ki a nyugati országok közül , amelynek jelentős (a GDP 70 százalékát elérő) a régiós kitettsége, és az utóbbi időszakban lényeges növekedést is csak itt tudott elérni. A tanácstalanságot ugyanakkor többek között éppen az Ausztriával kapcsolatos vélekedések jelzik, hiszen az ország he lyzetét a nagy hitelminősítők sem értékelik egységesen. A Moody’s és az S&P nem látja igazán kockázatosnak a helyzetet az osztrák bankok által kihelyezett 230 milliárd eurós hitelállomány miatt, a Fitch szerint viszont veszélybe kerülhet nyugati szomszédun k besorolása – írja a Reuters. A Le Monde pedig azt jegyzi meg Ausztriával kapcsolatban, hogy eddigi kivételezett helyzete a térségben hátránnyá változhat a hitelek
