Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.21 . 24 fogható, és azon nyomban, még január elején állásfoglalásban tiltakoztunk is ez ellen. Kár, hogy a rádió vezetése ennek ellenére nem keresett egy, a Pátria Rádió hallgatói számára is elfogadható megoldást. Természetesen, ugyanakkor örömmel és rem énykedve olvassuk a rádió vezetőségének nyilatkozatait arról, hogy milyen terveik vannak a helyzet megoldására, hogy középhullámú rádióadót vásárolnak, próbaadást folytatnak, tárgyalnak a Magyar Rádió elnökével stb., csak hát mindezt még azelőtt meg kellet t volna tenniük, hogy a Pátria Rádió középhullámú adását lekapcsolták. Zemková igazgató asszony elmondása szerint már hat hónapja készültek az átállással és most 20 ezer euróért (kb. 600 ezer korona) vesznek egy rádióadót, amellyel Komáromig foghatóvá váli k a magyar adás. Úgy gondolom, az elmúlt hat hónapban is sikerült volna ezt az összeget biztosítani a vásárláshoz és lehetett volna tárgyalni Such Györggyel, a magyar rádió elnökével is. De az nem elfogadható, hogy akár csak egy napig is a Szlovák Rádió ne teljesítse törvényből fakadó kötelezettségét, és ne biztosítsa a rádióadást, amelyért egyébként a Csallóközben élő magyar nemzetiségű polgárok is megfizették az üzembentartási díjat. Érdekes elképzelés a rádió vezetőségének részéről, hogy hallgassunk é s ne kritizáljuk rossz döntéseiket, mivel ők saját elmondásuk szerint már lázasan keresik a megoldást, hogy végre hallgathassuk a nekünk szóló rádióadást. Ez a jelenlegi dicséretes igyekezet azonban kár, hogy nem időben, az átállás pillanatában hozta meg g yümölcsét és akkor most nem lenne „ügy” a Pátria Rádió adása. Sajnos e nélkül is rengeteg megoldandó probléma nehezíti a DélSzlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség életét, és terheli az amúgy sem felhőtlen magyarszlovák viszonyt" - mutatott rá Zemkován ak írt válaszlevelében Biró Ágnes. vissza Megrepedt a kölcsönös bizalmatlanság fala – Toró T. Tibor a Tőkés – Markó tárgyalás hátteréről, az elért eredményekről, a polgári oldal dilemmáiról, és a kölcsönös bizalomig vezető útr ól Erdélyi Napló • 20090222 – Múlt csütörtökön jutott révbe kétfordulós tárgyalás után az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közötti egyezség. Mit tartalmaz ez a megállapodás, és rendelkezike azokkal az ellenőrzési mechanizmusokkal, amely mind két fél részére számon kérhetővé teszi a megállapodások betartását? – Bár a megállapodás szövegszerű egyeztetése még folyamatban van, és az ördög sokszor a részletekben bújik el, a fontosabb kérdésekben megegyeztünk. Kezdetben eléggé távoli álláspontokat kellett a megállapodáshoz szükséges kritikus közelségbe hozni. Az RMDSZ vezetőit bevallottan csak az érdekelte, hogy Tőkés Lászlót – és személyében mindazt a politikaierkölcsi tőkét, amivel rendelkezik – megnyerje saját EPjelöltlistája számára. Az EMNT k üldöttsége fontosnak, de csak másodlagosnak – kihasználandó helyzetnek – tekintette az európai parlamenti választásokat: elsődlegesen azoknak az együttműködési felületeknek a létrehozására koncentráltunk, amelyek túlmutatnak a választásokon. Olyan megoldás okat kerestünk, amelyek megteremtik a közös nevező kialakításának intézményes lehetőségét, hiszen e nélkül nehezen érvényesíthetőek autonómiatörekvéseink. A „két igenes” megállapodás végül is mindkét fél számára kielégítőnek mondható. Tőkés László igent m ondott arra, hogy vezesse azt a jelöltlistát, amely jogilag az RMDSZ neve és jele alatt indul ugyan, de az összefogás lehetőségét hordozza magában. Akkor lesz ebből "magyar összefogás", amennyiben a jelöltlista tükrözi az erdélyi magyar társadalom politik aiközéleti pluralizmusát és ennek a sokszínűségnek érvényt tudunk szerezni a kampány során, mind vizuálisan, mind a választási program tematizálásában. Az RMDSZ vezetői pedig ezúttal igent mondtak olyan intézményteremtő kezdeményezéseinkre, mint az Erdély i Magyar Egyeztető Fórum létrehozása, továbbá a közös fellépés egyéb fórumainak megteremtésére, a Székelyföld területi autonómiája vagy a magyar települések sajátos jogállása érdekében. Fontos eredmény továbbá, hogy a megállapodás megnyitja annak lehetőség ét is, hogy az RMDSZ aradi kongresszusán – főleg kommunikációs megfontolásból – papírra vetett, de mindmáig meg nem alakított Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT) ne csak egy újabb üres pártstruktúra, hanem az RMDSZ és az EMNT által közösen létrehozott és a személyi elvű autonómia működtetésében illetékes közéleti intézmény legyen. Ami a garanciákat illeti: belső koalícióról lévén szó, a megállapodást szabályozó dokumentumnak nincs jogi relevanciája. Politikai súlya viszont van, betartásának legfőbb ellenőrz ési eszköze a nyilvánosság, a közösség odafigyelése, a civil társadalom megfelelő visszajelzése minden szószegésre.
