Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.03 . 35 idegrendszerének felépítését, ezen belül pedig a periodikus jelek kialakításáért felelős, úgynevezett központi mintázatgenerátor idegsejthálózatok szerkezetét vizsgálom. Ilyen jellegű idegsejthálózatból mibennünk is van jó néhány, például a légzés és a járás vezérlésében, a szívműködés fenntartásában játszanak szer epet. Jelenleg olyan génmódosított állatok létrehozásán dolgozom, amelyek fluoreszcens (megfelelő megvilágítás esetén fényt kibocsátó) fehérjéket termelnek bizonyos idegsejttípusaikban. Ha sikerülne ilyen állatokat előállítanom, az nagyban megkönnyítené a fentebb említett idegsejthálózatok mikroelektródás vizsgálatát. Munkám szűkebb értelemben vett alapkutatás: jelenleg nem látjuk, legfennebb csak sejthetjük, hogy hol lesz gyakorlati alkalmazása az eredményeimnek. De nem kell azt gondolni, hogy az alapkuta tás fölösleges: rengeteg, ma már a gyógyászatban alkalmazott eljárást alapkutatások során fedeztek föl. — Elkötelezettje vagy az erdélyi magyarság önazonossága megőrzésének és ehhez kapcsolódóan az erdélyi magyar ifjak minőségi felsőoktatási képzésének. E nnek tudatában kérdem: vane erre vonatkozóan elképzelésed? — A kérdés igen időszerű: a Bolyai Kezdeményező Bizottság most dolgozik az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési perspektívájának kidolgozásán. A munkát hazai és külföldi civil szervezet ekkel, egyetemi oktatókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben végezzük. A tanulmány egyetemfejlesztési, gazdasági, demográfiai és politikai kérdéseket vizsgáló fejezetekből fog állni. Az egyetemfejlesztési részben meghatároznánk minden szak ésszerű tan ár- és infrastruktúraigényét, a gazdasági részben körvonalaznánk, hogy a következő évtizedben milyen területen körülbelül hány szakemberre lenne szüksége a magyarlakta megyéknek, a demográfiai rész előrevetítené, hogy hány fiatalra számíthat a magyar egyet emi hálózat, a politikai fejezetben pedig a kérdés nemzetközi összefüggéseit, illetve a leendő magyar egyetemi hálózat optimális szerkezetét vázolnánk fel. Véleményem szerint több szerkezet is elfogadható, egy feltétellel: ki kell szabadítanunk a vegyes ta nnyelvű egyetemek magyar tagozatait, és semmilyen körülmény között nem szabad ilyeneket létesítenünk. Ezek ugyanis melegágyai a megalkuvó, opportunista vezető réteg kialakulásának. Szeretnénk, ha a leendő magyar egyetemi hálózat egyik kara Sepsiszentgyörgy re települne, és ha megszabadulhatnánk az elrománosítási céllal létrehozott struktúráktól. Ezeket a folyamatokat nagyban elősegítené a Székelyföld területi autonómiája. — Egyben azt a reményemet is kifejezem, hogy a visszatérésedről nem mondtál le. Így va n? — Igen, távlati terveim között szerepel egy itthoni kutatólaboratórium megalapítása. Azt azonban látnunk kell, hogy Erdélyben a következő tíz évben színvonalas természettudományos kutatómunkát többnyire csak külföldi csoportokkal történő szoros együttmű ködésben lehet művelni: pénznek és szakembereknek is híján vagyunk. Éppen ezért alapvető fontosságú az együttműködések, kapcsolatok kialakítása és ápolása. — Végül meghívnánk Sepsiszentgyörgyre egy általad választott témakörben tartandó előadásra. — Mindi g örömmel megyek Sepsiszentgyörgyre, szép emlékeim fűződnek a városhoz. A Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenységünket a www.bolyai.eu honlapon követhetik nyomon. — Olvasóink nevében is köszönöm a beszélgetést. Puskás Attila, Háromszé k vissza Tőkés László felszólalása Székelyföld területi autonómiája tárgyában Erdélyma [ 2009. február 03., 07:33 ] Tőkés László püspök, EPképviselő 2009. február 2án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén sz ólalt fel, Székelyföld területi autonómiája tárgyában. Ennek az ügynek különleges időszerűséget kölcsönöz Traian Băsescu román államelnök mostani budapesti látogatása. Tőkés László már 2007 decemberi találkozójuk alkalmával Traian Băsescu támogatását kér te a székelyföldi autonómia megvalósításához, utóbb pedig egy olyan javaslatcsomagot juttatott el az államfőhöz, melyben Székelyföld területi önrendelkezésének a kérdése is szerepelt. A román államfő visszautasító állásfoglalásával szemben, európai képvis előnk Sólyom László magyar államelnök álláspontjával ért egyet, aki „lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját”. Az európai elveknek és gyakorlatnak megfelelően elvárható volna, hogy – Magyarországhoz hasonlóan – Románia is elismerje é s érvényesülni engedje a kisebbségi kollektív jogokat, melyek semmiképpen nem sértik az ország szuverenitását.
