Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.03 . 36 Ami pedig az erdélyi, illetve székelyföldi magyarok jogállását illeti: ideje volna már, hogy Románia, eddigi többségi elvű, diktatórikus kisebbsé gpolitikáját felülvizsgálva, európai és demokratikus módon – végre – a leginkább érdekelt magyar nemzeti közösséget is megkérdezze saját sorsát és jövőjét illetően. Méltó volna, hogy a Ceauşescudiktatúra bukásának 20. esztendejében – végre – a forradalmi változásokban meghatározó szerepet vállalt romániai magyarok viszonylatában is végbemenjen a demokratikus rendszerváltozás. Mellékelt felszólalásában Tőkés László ehhez kérte az Európai Parlament támogatását. F E L S Z Ó L A L Á S Székelyföld területi au tonómiája tárgyában Az ENSZ alapokmánya szerint az önrendelkezés joga minden népet megillet. Ez a másfélkét milliós erdélyi magyarságra is érvényes. Két évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács helyi, véleménynyilvánító népszavazást szervezett Székelyföl d területi autonómiájáról. A mozgóurnás referendumon – a mesterségesen gerjesztett magyarellenes propaganda ellenére – a megkérdezett 210.000 választópolgár 99 %a igennel szavazott a kérdésre. Legutóbb Székelyföld települési önkormányzatainak jelentős ré sze újabb, teljes körű hivatalos népszavazást kezdeményezett. Az állami szervek és területi képviselőik, a prefektusok a székelyföldi magyarok békés, törvényes és demokratikus akaratnyilvánítását minden erővel gáncsolni igyekeznek. Kérem az Európai Parla mentet, HansGert Pöttering elnök urat, hogy kövessék szoros figyelemmel a népszavazással kapcsolatos romániai fejleményeket, és vegyék védelmükbe a hatóság által fenyegetett önkormányzatokat. Strasbourg, 2009. február 2. vissza Ciánper: precedens értékű ítélet született Strassbourgban Erdélyma [ 2009. február 02., 16:03 ] Nem fellebbeznek a kártérítésért, mert nem az a fontos. Ezt mondta Hiradónknak az a nagybányai környezetvédő, aki fiával együtt pert nyert a román állam mal szemben a nagybányai ciánszennyezés miatt. A strassbourgi emberi jogi bíróság ítélete szerint Románia nem garantálta az emberek tiszta és egészséges környezethez való jogát. A Nagybányán működő Aurul majd Transgold üzem ciántechnológiával termelt ki a ranyat, és 2000ben egy gátszakadás miatt megtörtént a tiszai ciánszennyezés. Vasile Tătar és fia emiatt indított pert Románia ellen a strasbourgi bíróságon. Anyagi és erkölcsi kártérítést követeltek a román államtól. „Szerintem a legfontosabb dolog, amit kértem, az az, hogy a román államot marasztalják el, amiért eltűrte, hogy leromboljanak egy egészséges és tiszta életkörnyezetet. Az állam eltiporta mindannyiunk élet és egészséghez való jogát" – mondta az apa. A fiú asztmája miatt kártérítést is kértek, de a betegség és a ciánszennyezés között a bíróság nem ítélt meg bizonyítható okokozati összefüggést. A román államnak így csak a perköltséget kell kifizetnie. Az ítélet Verespatakra is kihathat A védőügyvédek szerint az ítélet a Verespatak sorsára is kihat majd. Itt egy kanadai cég szintén ciántechnológiával termelne ki aranyat. Működési engedélyüket mindmáig nem kapták meg a román államtól. „Ezek után az államnak Verespatak ügyében is jól meg kell gondolnia, hogy megengedie a Gold Corporationnak az arany kitermelését, mert ha igen, minden itt élő állampolgár beperelheti a román államot."
