Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 20 miközben a magyarság számarány a Romániában 6,6 százalék. „Senkinek sem áll jogában a választók ezen akaratát megkérdőjelezni” – hangsúlyozta Markó. vissza Intőt kapunk, nem büntetést – Beszélgetés Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel ÚMSZ Szávuj Attila | 20090217 08:29:48 „Én úgy fogalmaztam, hogy ennek a költségvetésnek nincsenek prioritásai, ez egy egyszerű pénzosztó harcnak az eredménye, ahol az történt, hogy a kormány, illetve a pénzügyminisztérium megállapodott egy pár sarokszámban, megsaccolta a gazdasági növekedést, az inflá ciót, ebből felbecsülte a 2009es évre várható nemzeti összterméket, s utána a politikai acsarkodás eredményeképpen elosztotta a forrásokat.” Brüsszeli hírek szerint az Európai Bizottság összesen hat ország ellen kíván deficiteljárást indítani, köztük Rom ánia ellen is. Ön meg tudja erősíteni? – Tudomásom szerint ebben az ügyben nem született döntés, és nem is születhet mindaddig, míg Romániának nincs elfogadott költségvetése. Ilyen pedig jelen pillanatban még nem létezik. Megjegyezném azonban, hogy az elő rejelzések szerint 2009ben az európai tagállamok átlag költségvetési deficitje meg fogja haladni a három százalékot, ami azt jelenti, a gazdasági válságra való tekintettel ezt a problémát is valamivel rugalmasabban kell majd kezelnie a bizottságnak. – Ez egy hozzávetőleg kétéves felügyeleti eljárás, a brüsszeli bürokraták, a bizottság szakértői figyelemmel követik a költségvetés végrehajtását és jelzik, ha véleményük szerint olyan törvénykezések, intézkedések látnak napvilágot, amelyek negatív hatással le hetnek a deficit alakulására. Tulajdonképpen ez egy adminisztratív procedúra, amilyenre az elmúlt évek során is volt már példa, amikor közel tíz országban folyt ilyen eljárás. Tehát ez szoros szakmai felügyeletet jelent csupán. A deficiteljárás befolyásol hatja az Európai Uniótól igénybe vehető pénzügyi segélyforrások nagyságát? – Szerintem nem. Mind a strukturális, mind a kohéziós alapok esetében az alapokhoz való hozzáférés szabályzata nagyon pontosan leszögezi, hogy mikor lehet esetleg felfüggeszteni a kifizetést. Ezek az illető alap felhasználásához kötődő intézkedések, nem pedig általános megtorló procedúrák, így ilyenek nem várhatóak. Az EB mennyire nézi el, ha a költségvetési hiányt a válságellenes, gazdaságélénkítési programok miatt lépik túl a tag államok? – Ez a jövő kérdése, ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy idén az Unióban is választási év van, s így az új bizottság kapcsán is csak találgatások, esélylatolgatások vannak. Nem tudjuk, hogy milyen országból, milyen biztosok lesznek, és ilyen ért elemben a bizottság politikája, hozzáállása is változhat a második félévben. Egyelőre csak azt mondhatom, hogy minden bizonnyal a 27 tagállamból 7 – 10 ország túllépi a megszabott háromszázalékos költségvetési deficitet. Románia esetében a költségvetési ter vezet idénre még kétszázalékos hiánycélt fogalmaz meg, de kérdés, hogy miután véglegesítődik a költségvetés, mennyire tartható ez az előrejelzés. Az EB álláspontja majd az év második felében fog kialakulni annak függvényében, hogy mennyire sikerül életbe léptetni a válság elleni intézkedéscsomagot, és hogy a tagállamok hogyan viszonyulnak a gazdasági válsághelyzethez. Gazdaságélénkítés terén a héten elfogadásra kerülő román költségvetést ön milyennek látja? – Nagyon sántának találom. Én úgy fogalmaztam, hogy ennek a költségvetésnek nincsenek prioritásai, ez egy egyszerű pénzosztó harcnak az eredménye, ahol az történt, hogy a kormány, illetve a pénzügyminisztérium megállapodott egy pár sarokszámban, megsaccolta a gazdasági növekedést, az inflációt, ebből f elbecsülte a 2009es évre várható nemzeti összterméket, s utána a politikai acsarkodás eredményeképpen elosztotta a forrásokat.
