Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 21 Ebben én egyrészt azt látom, hogy a sokat hirdetett takarékosság nem egyéb, mint a fűnyíró elv alkalmazása. A költségvetésből h iányoznak a gazdaságélénkítő kiadások, az export, a kis- és közepes vállalkozások támogatása, a beruházásösztönzés. Ha a költségvetést úgy hirdette meg a kormány, hogy ez egy válságkezelő intézkedéscsomag része, akkor a koncepció elemeként az adóügyi intéz kedéseket is most, a költségvetéssel egy időben kellett volna meghozni. Például a visszaforgatott profit adómentesítését vagy az áfa rendszerének az egyszerűsítését most kellett volna meghozni, ahelyett, hogy megemelik a társadalombiztosítási járulékokat, ami mind a munkavállalót, mind a munkáltatót egyformán sújtja. Az ország külső finanszírozása terén a Nemzetközi Valutaalap segítsége is szóba jött már. Az IMFvel való gyors hitelmegállapodást ön is szükségesnek ítéli? – Szerintem Romániának jelen pill anatban nincs szüksége az IMF pénzére, viszont annál inkább a vállalkozók és a beruházók bizalmának visszanyerésére. Ezért akár az EUs intézményekkel, akár az Európai Beruházási Bankkal vagy a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megegyezéseknek készenléti pé nzügyi megállapodásoknak kellene lenniük. Így egy ilyen megegyezés akár még javára is válhatna idén Romániának, hiszen látjuk, hogy országunkra még mindig érvényes a régi valóság, azaz a kormány akkor tud koherensebb döntéseket hozni, jobban működő intézm ényeket biztosítani, ha erre valamilyen külföldi felügyeleti nyomás kényszeríti. vissza Etnikai tisztogatás” – Visszaszólnak Băsescunak Irházi János, Pataki Zoltán, Chirmiciu András Nyuagti Jelen 2009. február 16., 19.30 Traian Băsescu a múlt héten arról figyelmeztette a kormányt, hogy Kovászna és Hargita megyében a magyar polgármesterek gyakran etnikai tisztogatással távolítják el a románokat a hivatalokból, egyben felhívta annak figyelmét: eljött az ideje, hogy a kormán y bebizonyíthassa, az RMDSZ nélkül is jól tudja képviselni a magyar kisebbség jogait. Hozzátette: a kabinetnek külön figyelmet kell szentelnie Kovászna és Hargita megyék infrastruktúrájára, valamint arra is, hogy milyen módon osztják ki a vezető tisztsége ket a két megye intézményeiben. Traian Băsescu szombaton azzal vádolta az RMDSZt, hogy a szövetség keveset tett a székelyföldi megyékért, noha kormányon volt. Az államfő ugyanakkor elmondta, közeledni kívánt az RMDSZhez, többek között azáltal is, hogy a szövetség egyik képviselőjét nevezte ki kisebbségügyi államfői tanácsosnak. Ugyanakkor leszögezte: ennél tovább már nem mehet, mivel az elmúlt években sokszor nem tapasztalt korrektséget az RMDSZ részéről. A huszonnegyedik órában jött a hidegzuhany Kir ály András, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke: „Úgy gondolom, hogy hétvégi kijelentéseivel Traian Băsescu meg akarta mutatni egyszer s mindenkorra, ki az úr az országban, folytatva ezzel, amit Budapesten is mondott az autonómiáról. Világossá vált, hogy a közigazgatási autonómiát még elfogadja, a területit pedig nem, ezt úgy utasítja el, mint középkori ember a pestist. Sajnos a Magyar Polgári Párt, valamikor az államfő mandátumának felénél bedőlt ennek a laza viselkedésnek, ezért szerintem a huszonne gyedik órában jött ez a hidegzuhany: eljött az idő az összefogásra, rá kell jönni, hogy nem elég egy nyelvet beszélni, egyet is kell mondani. Szerintem, amennyiben a romániai magyarság a jövőben egységesen lép fel, akkor mind Băsescu, mind a hatóságok, rom án pártok másképp közelítik meg a magyarságot érintő problémákat. Ellenben ha nem látnak magyar egységet, akkor bekövetkezik, amitől a legjobban lehet félni: bebizonyítja, hogy ebben az országban vannak másfajta magyarok, akik nem magyar érdekvédelmi szerv ezet, párt színeiben dolgoznak, ezeket az embereket a magyarság pedig egyáltalán nem érdekli. Vagyis az államfői üzenet, röviden sommázva: lehet valaki magyar, de nem kell RMDSZes legyen.”
