Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.11 . 12 n Az államfő Budapesten határozottan kijelent ette: soha nem lesz székelyföldi területi autonómia. Basescunak nem fontosak a magyar szavazatok, vagy úgy véli, ez a kijelentés nem befolyásolja az erdélyi magyarokat, amikor majd az urnához kell menni? A négyszemközti megbeszéléseken kívül ott voltam a találkozókon, és akkor is jelen voltam, amikor elhangzott ez a kijelentés. A közös sajtótájékoztatón kétkét kérdést lehet intézni az államelnökökhöz. Az egyik meglehetősen provokatív volt. Az újságíró azt kérdezte, mi a román államfő véleménye a székelyfö ldi autonómiáról, milyen hatásköröket lát jónak és jogosnak az autonómia intézményei számára, illetve dátumszerűen mikor fog ez megvalósulni. Erre jött az államelnök szűkszavú és kemény válasza, különösen a dátumra vonatkozó utalás volt annyira provokatív, amire reagálni kívánt. Olyan volt a kontextus, hogy kevésbé árnyalt választ adott, ami alapjában véve nem meglepő, hiszen a román államelnökök nem arról voltak híresek, hogy támogatták volna a székelyföldi autonómiát. n Nyilvánvaló volt, hogy Budapesten felmerül az autonómia kérdése, hiszen Sólyom László ezt Bukarestben is felvetette. Basescu államfő konzultált előzőleg önnel ezzel kapcsolatban? Megkérdezte, hogy tanácsos úr, adott esetben miként reagáljunk erre? Természetesen konzultált, és én egy jóval árnyaltabb, megfontoltabb választ javasoltam az államelnöknek, amit viszont zárójelbe tett az események heve. n Hogy hangzott volna ez a válasz? Annyit elmondhatok, hogy a válasz az alkotmány módosítására összehívott bizottság jelentésére alapozott. Ebb en vannak olyan elemek, amelyek megfontolandók, amelyek az állampolgár é s az állam viszonyát nem etnikai jellegűként határoznák meg. n Az elnök tárgyalt a magyar kormányfővel, továbbá az Országgyűlés elnökével. Ez esetben is a kisebbségi kérdések voltak azok, amelyek során a magyar közjogi méltóságok ellentmondtak a román álla mfőnek. Elmondhatja, hogyan vélekedett erről utóbb Traian Basescu? Azt nem fogom elmondani, de ennek a találkozónak több vonulata volt: a gazdasági kapcsolatok, különös tekintettel az igencsak aktuális energiakérdésre, hiszen ezen a téren a két országnak mindenképpen együtt kell működnie. Tekintettel Sólyom László államelnök úrra, akinek ez a profilja, a környezetvédelemről is tárgyaltak, s persze hangsúlyosan megjelent a kisebbségi kérdés is. n Mind Sólyom László, mind az ön személyes vesszőparipája Vere spatak ügye. Szó volt erről a megbeszélésen? Volt szó erről a két államelnök szűk körű megbeszélésén. A sajtóértekezleten a magyar köztársasági elnök meg is említette, hogy mi az a három környezetvédelmi kérdés, amiről tárgyalt a román államfővel. n Amik or Basescu lenullázta az autonómiát, arról is beszélt, hogy a személyi autonómia működik, hiszen van magyar nyelvű oktatás és iskolák, kultúra stb. Az államfő néhányszor azt is elmondta, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kellene tanítani a magyar osztá lyokban, iskolákban. Lesz ennek folytatása? Sólyom államelnök azt nyilatkozta a sajtónak, hogy támogatja és helyesnek találja a román államelnök ez irányú vízióját. Ahhoz, amit a két államfő négyszemközt beszélt, nem tudok kommentárt fűzni. n Arról sem t ud, hogy függetlenül a magyarországi látogatástól, a román államfő ezt a kérdést komolyan gondolja? Szerintem, ha az államfő mond valamit, azt komolyan gondolja. n Végül is lesze folytatása, eredménye ennek az elképzelésnek, mely egyébként a Székelyföldö n is elhangzott részéről? Ez nem nagyon népszerű kijelentés és tematizálás a román sajtóban, de az államelnök mindig vállalta ezt az álláspontot, és nem hiszem, hogy a jövőben változna.
