Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.11 . 11 több, nagy részük támogatta a Szövetség jelöltjeit az őszi választási kampányban. A megyei tanácsüléseken felfellángol néhány téma kör ül a vita, de megyei szinten nem látok külön MPPt és külön RMDSZt. n Mi a helyzet az SZNTvel és az autonómiával? Korábban belementünk egy zsákutcába. Néhány ember kitalált valamit, és mindenki úgy kezdte definiálni magát, hogy felsorakozik vagy nem so rakozik fel melléjük. Erről szól a vita. Valaki küld egy faxot valamelyik polgármesteri hivatalból, hogy írjanak ki népszavazást a települések, érvényesítsüke a faxban írtakat vagy sem. Én másképpen látom a problémát. Az SZNTnek szerepe van, mert a terül eti autonómia formáját, gondolatát, diskurzusát viszi. Politikai szinten pedig már most autonóm módon kell viselkedni. Azt kellene elképzelni, hogy itt autonómia van, próbáljuk kihasználni a létező törvények adta lehetőségeket. Nem megosztódni kellene egy zászló vagy népszavazás mentén, hanem elkezdeni autonóm módon működtetni az intézményeinket, közösen döntéseket hozni. n Elhangzott korábban egy javaslat, hogy egyesüljön Kovászna és Hargita megye. Ön szerint mennyi esélye van ennek, mondjuk, középtávon? Hogyha egységes Székelyföldet akarunk, az lenne a legmegfelelőbb, hogy először a két megye egyesüljön, és aztán később akár Maros, akár Bákó, akár Brassó megyéből egyes települések próbáljanak ehhez az új megyéhez csatlakozni, mert ez az egyetlen lehetség es jogi forma. A Kovászna megyeiek sem hiszem, hogy elzárkóznának ettől, csak el kell kezdeni. Mindenekelőtt meg kell beszélni az emberekkel, mert vannak olyan egyszerű, de fontos problémák, hogy például hová kell majd menni ügyet intézni, milyen távolságr a a lakóhelytől. Szerintem ez járható út, a meglévő törvények alapján kivitelezni is lehet, de az embereknek is fel kell vállalniuk. n Mennyi esélyt lát arra, hogy az új kormány átrajzolja a fejlesztési régiókat, hogy együvé kerüljön Hargita, Kovászna és Maros megye? Hogyha a kormány hozzányúl a létező és nem igazán működő régiókhoz, akkor ebben a térségben is racionális megoldás születik. Márpedig ha az egyenlőtlenségeket szeretnék kiküszöbölni, akkor hozzá kell nyúljanak, hiszen például Hargita és Kovás zna megyének nincs esélye versenyezni Brassó vagy Szeben megyével. Egy régióban vagyunk, de a költségvetésük a lakosság számarányának megfelelően is sokkal nagyobb. Brassó városának több lakosa van, mint egész Hargita megyének. A települések legfőbb anyagi forrása az emberek jövedelemadója. Más léptékben tudnak projekteket előkészíteni, fejleszteni, aminek következtében elviszik a régiónak szánt pénzeket. Mi csak lassan és kis projekteket tudunk benyújtani, mert nincs hozzá elég pénzünk. Ilyen szempontból m ás megyéknek is gondjaik vannak. Az erős megyéket, illetve a gyengébbeket kellene egyegy régióba tömöríteni. Az Európai Uniónak is egyik lényege a gyengébben fejlett térségeket felhozni az unió átlagához. A jelenlegi formában csak leszakadunk, nemhogy fel zárkóznánk. vissza EcksteinKovács Péter államelnöki tanácsos – Éles kérdésre éles válasz Erdélyi Riport 2009.02.12. Tanácsosi minőségében elkísérte magyarországi látogatására az államfőt. Élesnek véli Traian Basescu aut onómiával kapcsolatos kijelentését, amely nem úgy hangzott el, ahogy tanácsolta neki. Egyelőre nem jutott idő beszélgetni az RMDSZ és Basescu közötti kapcsolatról, de úgy véli, az államfő etnikai hovatartozástól függetlenül, minél nagyobb számú állampolgár t szeretne megnyerni. EcksteinKovács Pétert Simon Judit kérdezte. n Miért éppen most fogadta el a román államfő a meghívást, amely több mint egy éve érkezett Sólyom László részéről? Erre nem tudok konkrétan válaszolni, de tény, hogy a román államelnökök , személytől függetlenül, mandátumuk idején Bukarestben vagy Budapesten találkoztak a magyar államfővel. Ez úzus, Basescu elnök mandátuma a vége felé jár, és gondolom, nem akarta megszakítani ezt a hagyományt.
