Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.09 . 13 - Tisztázzuk: mi a baj a miskolci kapitány kijelentéseivel? - A kapitány szerint az elmúlt hónapokban Miskolcon kizárólag cigányok raboltak, és fölöttébb kérdéses, hogy együtt lehete velük élni. Veszélyes mentalitás. Esetleg a rendőrök a jövőben csak a ci gányok között fogják keresni a bűnözőket? Hisz minek máshol, ha az összes bűncselekményt ők követik el... A kapitány állításának valóságtartalmát még csak ellenőrizni sem tudom, mert a rendőrség nem vezethet származási nyilvántartást. Adatkezelési aggályai m is vannak. Tegyük fel, hogy az elkövetők cigánynak vallották magukat: a törvény előírja, hogy az olyan érzékeny, szenzitív adatot, mint az etnikai hovatartozás, csak célhoz kötötten, és akkor lehet felhasználni, ha az érintettek ehhez írásban hozzájárult ak. Legjobb tudomásom szerint a rendőrségnél ma is érvényben van az a főkapitányi utasítás, amit még 1996ban Pintér Sándor adott ki: normasértő a körözésnél és egyéb esetekben alkalmazott személyleírásnál a népcsoportra, nemzetiségre vagy etnikumra utaló megjelölés - például a "cigány elkövető" - használata. Akárhonnan nézem, nagyon nem stimmel a dolog. - Játsszunk el a gondolattal, hogy ön a rendészeti miniszter, vagy az országos főkapitány. Mit tett volna? - Első lépésként ugyanazt: vizsgálatot indíto k. - Megállapították, hogy nem történt jogsértés. - Komolyan elhiszi valaki, hogy fél nap alatt lefolytatható egy mélyreható, alapos vizsgálat? Fogalmam sincs, hogy milyen szankció lett volna indokolt a miskolci kapitánnyal szemben, de az biztos: a nagy nyilvánosság előtt mindenképpen egyértelművé kellett volna tenni, hogy egy rendőrségi tisztviselőnek nem szabad így gondolkodnia. Abból, ami e helyett történt, számomra úgy tűnik, hogy az agonizáló rendőrség egyik utolsó, összeomlás előtti stációjának vag yunk a tanúi. - Na, ez kemény... - Nyilvánvaló, hogy a rendőrség sok területen nem tudja ellátni a feladatát. A szervezet felépítésében nem történtek meg azok a változások, amelyek erre alkalmassá tennék. Tavaly mutattam be azt az átfogó vizsgálati jele ntést, amely részletesen taglalja ennek a körülményeit. Hónapok óta hallani, hogy a miskolci Avas lakótelepen egy külsős "biztonsági szolgálatot" fizetnek azért, hogy a közrend felett őrködjön. Mert a rendőrség képtelen fenntartani a rendet. A Magyar Gárda pontosan a rendőrség tehetetlenségére épít: majd jövünk mi, és rendet teremtünk! Azon a miskolci tüntetésen, amit a kapitány mellett tartottak, az egyik szónok kijelentette, hogy "győztünk". - Nincs igaza? - De, sajnos, igaza van. A szélsőjobb számára ez győzelem. A parlamenti és a parlamenten kívüli pártokból sikerült egy olyan kvázi koalíciót létrehozni, amely azért állt össze, hogy megvédjen egy vállalhatatlan szellemiségben nyilatkozó rendőrezredest. Ez teljesen új korszakot nyit. Korábban létezett egy határ, amit mértékadó körökben nem nagyon léptek át, ha pedig egykét ember mégis megtette, akkor a politika - ha nem is mindig határozottan - valamilyen ellenlépéssel válaszolt. A határ most eltűnt. Kérdezte az elején, hogy miért nem foglaltam állást a miskolci ügyben. A helyzet az, hogy a pártok öszszeborulását látva én is elbizonytalanodtam. Lehet, hogy tévedek, összekeverem a nyílt és őszinte beszédet a hangulatkeltéssel? Eltartott egy ideig, amíg meggyőztem magam: nem az én értékrendszeremben van a hiba. - Amikor a pártok összeborulásáról beszél, talán pontosabb lenne helyi erőket említeni. Az országos szintű politikában - gondoljunk csak az SZDSZ több képviselőjének karakán kiállására - vegyesebb a kép. - Kivételek akadnak, de a politikusok össz ességében országos szinten is "lenyelték", amit a borsodiak le akartak nyomni a torkukon. Gyaníthatóan felmérték, hogy más megyékben is hasonló a közhangulat. A miniszterelnök megnyilatkozásaiból úgy éreztem, valamiféle párton belüli egyezség született arr ól, hogy nem bolygatják a kérdést. Ezzel amúgy zárójelbe kerülnek az eddigi antirasszista f ellépések is, átértelmeződnek a nagy nyilvánosságot kapott kezdeményezések, például a Magyar Demokratikus Charta.