Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.09 . 14 - A charta szóvivői tiltakoztak. - Csak éppen azok a politikusok nem tiltakoztak, akik korábban lelkesen felsorakoztak a charta mögött. A t öbbségük csöndben maradt. Ezért is mondom, hogy igaza van a miskolci tüntetés szónokának: látványos győzelmet aratott a szélsőjobb. Az a szélsőjobb, amelyik programmá emelte a fajelméleti alapon szított cigányellenességet. - Az igazságtalanul általánosító indulatok mögött gyakran nem elvont és primitív fajgyűlölő ideológiák állnak, hanem valóságos, személyes tapasztalatok. - Soha nem álltam azok pártján, akik - bármilyen okból - bűnözőkké válnak. Engem sokan a cigányság védelmezőjének könyvelnek el, vélh etően azért, mert kisebbségi ombudsman vagyok, ráadásul még cigány is. Tévednek. Alapelvem, hogy a cigányság nagy része nem szorul a védelmemre, de van egy olyan része is, amelyik nem érdemli meg a védelmemet. Nem akarom elvtelenül megvédeni azokat, akik m egszegik a társadalmi normákat. De könyörgöm! Ettől még miért lenne összefüggés a származás és a bűnözés között? A miskolci kapitány megpendítette, hogy a pénzintézeteket jobbára nem cigányok szokták kirabolni. Ilyen esetekben miért nem firtatja senki az e lkövetők származását? - A közérzetet a bankrablások vagy a százmilliós sikkasztások kevésbé rombolják, mint a tyúk- és terménylopások, a betörések. Ez van. Miközben tudjuk, hogy az okozott kár nagyságrendileg sem mérhető össze. Az emberek mindenfelé azt k érdezgetik, hogy ki védi meg őket. - Jogosan kérdezik, én is végig erről beszélek. Jogász vagyok, és hiszek a jogállamban. Hiszek abban, hogy mindenkinek joga van a háborítatlan élethez. Bizonyos dolgokat azonban egyszerűen nem szabad úgy tálalni, ahogya n manapság tálalnak. Alapvető elvárás, hogy a rendőrség - származástól független - kapja el a bűnözőket, de a kiváltó okokat a politikának kell megszüntetnie. A politika azonban kivonult a cigányügyből. Eddig legalább látszatintézkedésekkel próbálták normá lis élethez segíteni azt a népcsoportot, amit a rendszerváltozás után magára hagytak. Ha nem engedik el a kezét annak a roma generációnak, amelyik a hetvenes évek fellendülésének köszönhetően valamilyen fokig belépett a munkaerőpiacra, ma nem itt tartunk. Mindegy, ez már a múlt. A jelen viszont az, hogy a romáknak a saját hajuknál fogva kellene kirángatni magukat a mocsárból. Ehhez egy ütőképes cigány értelmiségi elitre lenne szükség, ami nincs. Nehezen leküzdhető gátja a romák felemelkedésének, hogy nincse nek olyan karizmatikus cigány személyiségek, akik képesek az erős érdekérvényesítésre. Pártok mellé szegődött roma politikusok, persze, vannak, és ez nagyon is jó. A rossz az, hogy nincsenek mások. Az országban közben egyre nagyobb egyetértés kezd kialakul ni arról, hogy a "cigányok érdemtelenül mindent megkaptak, de nem tudtak élni a lehetőséggel". - Mit csinál a kisebbségi ombudsman, hogy ne így legyen? - Nekem nincs döntési jogköröm. Döntési jogkörük a politikai döntéshozóknak van. - Kezdeményezése kkel élhet, vizsgálatokat indíthat. - A konkrét miskolci ügyben arra a következtetésre jutottam, hogy több kárral járna, mint haszonnal, ha vizsgálatot indítanék. A szerepemet viszont kénytelen vagyok átértékelni. Valószínűleg olyan feladatokat is felvál lalok majd, amelyeket nem biztos, hogy nekem kellene: a napi ügyek ellátása mellett átfogó javaslatokat fogok kidolgozni. Csak könnyen lehet, hogy semmit nem érek vele. Jelét sem látom annak, hogy a politika részéről lenne bármiféle fogadókészség. - Miért nincs? - A következő parlamenti választásoknak alighanem a "cigánykérdés" lesz az egyik fő témája, és attól tartok, nem túl pozitív összefüggésben. A felkorbácsolt közhangulatból kiindulva több mint valószínű, hogy azok a pártok, amelyek hajlandók lenné nek a cigányok - valójában a magyar társadalom - érdekében fellépni, biztosan szavazat-
