Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.06 . 30 Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az ukrajnai kisebbségi oktatásról szólva elmondta: 2007 óta nyílt kisebbségellenes támadás tapasztalható az ukrán oktatási minisztérium részéről, amely a törvényekkel elle ntétes rendeletekben írja elő: az egyetemeken továbbtanulni szándékozó diákoknak kötelező emelt szintű érettségit tenni ukrán nyelvből, és felvételi vizsgát is csak ezen a nyelven tehetnek (magyar nyelv és irodalom szakon is), noha azt az iskolákban nem me gfelelő szakképesítéssel rendelkező tanárok tanítják oktatási programok és tankönyvek nélkül. A rendeletek hatályba lépését követően jelentősen csökkent a magyar iskolákba jelentkező diákok száma, nőtt viszont azoké, akik felsőfokú tanulmányokra Magyarorsz ágra igyekeznek. A szakember emlékeztetett: az ukrán nyelvű iskolába íratás rövidtávon jó megoldásnak tűnhet, de „két év múlva, amikor a gyerek sem magyarul, sem ukránul nem tud majd írniolvasni rendesen, amikor már megélte első kudarcait, az esetleges ki közösítéseket, s emiatt halmozottan hátrányossá válik, csökken az önbizalma, na, akkor kezdődnek majd a bajok”. Emiatt a Pedagógusszövetség tavaly levelet írt a szülőknek, amelyben erre hívja fel a figyelmet. Csernicskó István arra emlékeztetett: a magyar nyelv elvesztése a magyar identitás elvesztésével is jár. „Kisebbségjogi kérdésről van itt szó, ahol a politika arra akarja rábírni az egyént, hogy identitásáról lemondjon” – tette hozzá Orosz Ildikó. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar Tudományos A kadémia Nyelvi Intézetével együttműködve a MEH kiadványaként, a Szórvány Tanács közreműködésével elkészültek olyan kiadványok, amelyek azt segítik, hogy egyegy határon túli, magyarok lakta régióban éppen ezeket az összefüggéseket látva a szülők könnyebben eldönthessék, hogy magyar nyelvű iskolába vagy máshová akarják íratni gyerekeiket. Egyelőre a kárpátaljai, a muravidéki, a burgenlandi és a horvátországi magyar szülőknek és pedagógusoknak szánt kiadványok jelentek meg, amelyek nyolc oldalon foglalják öss ze, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az, ha gyermekeiket anyanyelven (illetve a többségi, az államnyelven) taníttatják. vissza Elhidegülhet Svájc a közösségtől Világgazdaság 20090206 A románok és bolgárok munkav állalásáról szavaznak az alpesi országban Népszavazás. Svájc és az EU kapcsolatrendszerének egészét érinti az a vasárnapi referendum, amelyen az alpesi ország lakói a személyek szabad áramlásáról szóló megállapodás Romániára és Bulgáriára való kiterjeszté séről szavaznak. A 2002ben kötött egyezmény jelenleg a 27 tagállamból 25 polgárainál szabályozza a rövid és hosszú távú svájci tartózkodást, munkavégzést és letelepedést. A népszavazásra kerülő megállapodás értelmében egy év alatt legfeljebb 3982 román és bolgár állampolgár dolgozhat Svájcban, és kilencven százalékuk csupán rövid távú, szezonális munkát vállalhat el. Az egyezmény hét évre állapít meg munkavállalási és letelepedési kontingenst. Az alacsony számok ellenére a megállapodás elutasítása mellett kampányoló szervezetek – élükön a nemzetikonzervatív Svájci Néppárttal – bevándorlók tömegeiről és a bűnözés emelkedéséről beszélnek. A többi jelentős politikai tömörülés és a szakszervezetek ugyan kiállnak az egyezmény mellett, de annak elfogadását veszé lybe sodorhatja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a választók a korábbinál fogékonyabbak a populista hangokra. A felmérésekből az derül ki, hogy csupán hajszálnyi többségben vannak a támogatók, így könnyen lehet, hogy vasárnap a nem voksok győzn ek. Ezt azért tartanák katasztrófának a berni és az uniós illetékesek, mert ha Svájc a személyek szabad áramlása terén felmondja az együttműködést Brüsszellel, akkor a többi szektorális megállapodás is automatikusan „borulna”. Ezek sora a légi közlekedéstő l a mezőgazdaságig, a kereskedelem technikai korlátaitól a közbeszerzésekig terjed. A számok egyébként azt mutatják, hogy Svájc kifejezetten befogadó ország: 7,6 millió lakosának közel ötöde külföldi állampolgár. A másfél millió külföldi kétharmada az EUt agállamokból érkezett, és ők svájci értékelés szerint jelentősen hozzájárultak több területen a szakemberhiány leküzdéséhez. Berner Zeitung, Neue Luzerner Zeitung vissza Nemzeti megállapodás a reformokról Nszv 20090206 Kö ssenek a társadalmi partnerek nemzeti megállapodást a következő 34 év társadalmigazdasági programjáról - javasolta tegnap a kormányfő. Gyurcsány Ferenc felvetését mind a munkaadók, mind a munkavállalók kedvezően
