Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.06 . 29 Újságírói kérdésre válaszolva Egeresi Sándor elmondta: a vajdas ági magyarság parlamenti képviseletét nem veszélyezteti az, hogy a VMSZ 14 tagja a héten elhagyta a pártot. „A VMSZ alapító tagjaként hangsúlyoznám: a VMSZ demokratikus párt. Olyan párt, amelyben különböző ideológiák keverednek, de mindannyian egyetértünk abban, hogy a vajdasági magyarság érdekképviseletét maradéktalanul el kell látnunk. Voltak a múltban is próbálkozások, hogy a VMSZ egységét megbontsák, s ezek a kísérletek sikertelenek voltak, mint ahogyan sikertelen ez a mostani próbálkozás is. A VMSZ a l egnagyobb politikai tekintélynek örvendő szervezet marad a vajdasági magyarok körében ezután is” – tette hozzá a vajdasági házelnök. vissza A nyelvváltás identitásvesztéssel jár Magyar Szó 2009.02.06. Gémesi Ferenc, a M iniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tegnap Budapesten sajtóbeszélgetést tartott, amelyen a határon túli magyar nyelvű közoktatással kapcsolatos kihívásokról esett szó. Az államtitkár a kárpátaljai magyar oktatásb an az utóbbi években tapasztalt nehézségekről számolt be. A beszélgetésen Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fő iskola rektorhelyettese, Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum igazgatója és Kristofori Olga, a Munkácsi Szent István Római Katolikus Líceum igazgatója is részt vett. A vendégek a sajtó képviselőinek az ukrajnai kisebbségi oktatás áldatlan állapotairól sz ámoltak be, illetve ismertettek egy a kárpátaljai magyar oktatás ügyében készült háttértanulmányt. – Az elmúlt egy év gyakorlatilag azzal telt el, hogy különböző fórumokon különböző magyarországi szereplők igyekeztek meggyőzni különböző ukrán szereplőket arról, hogy a magyar oktatási intézményrendszer jövője szempontjából meghatározó jelentőségű kérdésekben elfogadható konstrukció alakuljon ki – mondta Gémesi Ferenc. Az államtitkár szerint az eddigi eredmények nem túl biztatóak, sőt Ukrajnából olyan hírek érkeznek, amelyek szerint az ottani hatóságok további, a kárpátaljai magyarság számára nem kívánatos változtatásokat is fontolgatnak. A nemzetpolitikai ügyek szakállamtitkársága ezért célul tűzte ki, hogy a kárpátaljai szakemberek bevonásával megvizsgálja : milyen érveket lehet felsorakoztatni a magyar oktatási rendszer megőrzése mellett. Így készült el az a háttértanulmány, amely nemcsak azt vizsgálja, hogyan lehetne elérni az érvényes ukrán jogszabályok megváltoztatását, hanem arról is szól, hogy az egész magyar nyelvű oktatási intézményrendszer és az oktatási stratégia hogyan épül fel, s milyen irányban szeretne fejlődni. „Ez az anyag illeszkedik ahhoz a szélesebb koncepcióhoz, amelyről a decemberi magyar – magyar konzultáción is szó esett, ahol abban állap odtunk meg, hogy az ilyen részstratégiákból felépülve elkészítünk egy teljes Kárpátmedencei magyar oktatási stratégiát” – emlékeztetett az államtitkár, majd hozzátette: a háttértanulmány bebizonyította, van értelme magyar iskolákba járatni a kárpátaljai g yermekeket, még akkor is, ha az adminisztratív nehézségek akadályozni látszanak is ezt. „A globális gazdasági folyamatok, azok a történések, amelyek Ukrajnában, Magyarországon és másutt is zajlanak, azt mutatják: a munkaerőpiacon komoly érdeklődés van azok iránt, akik egy nyelvnél azért többet beszélnek. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy jó magyarnyelvismerettel felvértezve sokkal könnyebb egy második nyelvet elsajátítani, mint akkor, amikor a fiatal sem anyanyelvét, sem környezetének nyelvét nem ismer i igazán jól” – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. A szakállamtitkár szerint az lenne a cél, hogy egy jó minőségű, biztos alapokon nyugvó oktatási rendszer fenntartásával lehessen biztosítani, hogy az adott ország (jelen esetben Ukrajna) nyelvét is jól elsajátíth assák a magyar diákok.
